Téli harmónia

Ez már tuti...gyerekkorom pillanatai térnek vissza mikor mennyire is imádtuk a havat. Persze mert csak a pozitív érzetét ismertük...tiszta fehérség, hógolyózás, hóemberépítés, szánkózás aztán korcsolyázás...emlékszem képes voltam órákig a két számmal nagyobb, megörököl,t lestrapált korcsolyával bénázni az utcánkban...
Szombattal reggellel kezdődött. Hózimankóban elindulni olyan érzettel mintha egyenest szibériai földrészre kerültem volna. Nem kicsit hiányzott egy hótaposó...még jó, hogy nem a magas sarkú kis csizmácskában indultam el, mert sztem még mindig ott toporognék félúton. Pár óra unalom idegenforgalmi földrajzon aminek az lett az agyterméke, hogy megfogadtam ez az egyik új projektem, hogy felfedezem Magyarországot...majdnem minden hétvégén elindulni rövidebb-hosszabb távra...és aztán bejárhattuk D.vel a WCC-t (tanul az ember ;) egy nagyon szép, hasznos drága fürdőköpenyért ami még Karácsonyra volt nekem beígérve! Félúton a Skála és WCC között összetaliztunk drága, régi barátnőmmel Zsuzsival. Ó hogy hiányzott nekem... nem szabadna, hogy megszakadjon kapcsolat régi barátokkal, mert magadból veszítesz el valamit...

Szóval a hó szépségét megtapasztalhattam ma is...kicsit kómásan, majdnem másnaposan elindultunk D.vel ki Gyömrőre.
Előzménye egy baráti párral elköltött késő esti töltött káposzta vacsi meg finom sütievés, éjfél utáni filmnézés (Brad Pitt-el inglisül) és aztán nem kevés igyekezet, hogy el is aludjak. Reggel gyors vendég kipaterolás, majdnem gyors indulás, majdnem fázás és aztán szerencsés megérkezés. Finom ebéd, kis hógolyózás, kis hóember igazítás aztán irány szánkázni. Hát az nagyon izgi főleg, hogy egyszer elbuktam egyszer meg a bokorban akadtam fenn az ötödiknél meg már egyáltalán nem voltam képes megmászni a dombot. De tök jó volt. Ellentmondok magamnak, de nagyon élveztem a kellemes hideget és a 20 centis havat mindenhol, de még mindig nem bánnám, ha holnap arra ébrednék, hogy 30 fok van...;)

Amikor kötelező

a mozgás!!! Hát nem is tudom sosem voltam oda a torna órákért sőt azért sem, hogy csak úgy fussak céltalanul, de most igazán bánom...felkészületlen vagyok nem bírja se a testem se a tüdőm se a szellemem az intenzív mozgást...de megerőltetem magam és rutinom lesz, mert ez az egyik "fogadásom" erre az évre.
Problémáim: konditerem...hát nem is olyan egyszerű az ottlét, tele olyan gépekkel amikre azt sem tudom melyik felére kell ülni vagy hogy egyáltalán mit kell kezdeni vele, a másik meg hogy tele van kigyúrt vagy félig kigyúrt pasikkal akik mint gúnár módra sétálgatnak ott és szemrevételezik az izzadt lány felhozatalt ;) az izomszag...nem kicsit émelyítő mikor belépsz...de ezeken túllépek és a mozgás jótékony hatására és "örömére" fogok figyelni ezután...
Végre a hétvégém is kicsit élvezetesebben telt, megfigyelésem alapján dec. óta minden hétvége vagy családlátogatással telt vagy itthon gubbasztással.
Ezért szombaton moziba mentem Katával és Dorothyval a Sherlock Holmes-ra 8/10, D.t eddig is nehéz volt rávennem de az Avatar óta lehetetlen. Élvezetes volt, nekem általában bejönnek Guy Ritchie filmjei, kedvelem ezt a fajta szarkasztikus humort, agyafúrtsággal és akcióval vegyítve. Mintha Dr. House köszönt volna vissza...csak persze jobb pasiban ;) Szeretem Robert Downey Jr. nemcsak kinézete miatt, de szerintem az egyik legjobb amerikai színész csak hát kicsit önsorsrontó típus.
Szóval a hétvégém igen változatos volt, kiegészítve a vasárnapi délutáni kondizással és késő esti kemény vacsorával baráti társasággal meg fiúk által nézett focival ami elég hangos ovációt váltott ki belőlük gondolom a szomszédaink örömére :D

A mai hírek arról számoltak be, hogy számítások alapján ma van az év legdepressziósabb napja...hehe ez már olyan mint a Valentin nap vagy az anyák napja...???

Kis lépésekkel...

hogyan lehet nagy tetteket véghez vinni??? Hogyan emelkedj, ha a rizikó nagysága mindig visszarettent...és ha ez történik...és ha az történik...???!!! Úgy gondolom a 30-as éveink elején lehetünk a legtettrekészebbek, mert már elég időt éltünk ahhoz, hogy tudjuk mit akarunk és már rájöttünk az élet véges és nincs vesztegetnivaló időnk és gyorsan ki kell találnunk mit is akarunk az élettől vagy magunktól vagy a másiktól. Elértem egy olyan stádiumot amikor már elvárom magamtól, hogy ne bas@am el továbbra is az időmet és ezt persze attól az embertől is elvárom akivel megosztani kívánom.
Nem vagyok eléggé naiv...tudom az élet hoz néha olyan fordulatot amit senki sem kíván, ami akár is földbe döngölhet szó szoros értelmében de ez az élet rendje vagy nevezhetjük sorsnak vagy bárminek.
Előttem nem volt soha kitaposva az út...egy bizonyos szint fölé magam kellett emelkedjek és nem áll tárt karokkal senki előttem vagy mögöttem. Csak én vagyok, ha előre megyek ha hátracsúszok...érzem, tudom. És nehéz így emelkedni mert igen kényelmesebb egy helyben tespedni...és azt mondom jó lenne bátrabb lenni...és jó lenne ha az a valaki elkísérne...

"maradj szorosan a nyomában annak amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig vagy oda ahol egyedül te érted meg, hogy nincs itt a csúcs"

Én is sztrájkolnék...

sok dologért.
Szégyellem magam, mert alapvetően támogatom az olyasmit ami összefogással az én és a te érdekedben történik, de úgy érzem nem lehet kb 2 millió ember életét megkeseríteni -hozzászámítva, hogy turisták is vannak elvétve - hosszú távon a másik meg hogy hatalmas dugó alakul ki - amúgy sem egy dugómentes övezet Budapest - és persze ezáltal stressz, szmog is...
és a másik, ha reggel azt mondják ezen a vonalon járnak akkor este is járjanak, mert az agyalágyult ember úgy tervezi meg a bejutást vagy az otthonmaradást és nem álldogál este tanácstalanul a hidegben...
Érdekes módon ott ahol a legnagyobb csőd veszélye, ahol fejetlenség uralkodik, ahol csak úgy osztogatják a milliós végkielégítést, ahol elég nagy gyakorisággal emelik az utazás árát csak úgy félévenként sztrájkot hirdetnek!!!
Tényleg nem sajnálom tőlük a fizetésemelést, de nem tudom az a bkv. sztrájkoló mit szólna, ha épp külföldre menne vagy beteg lenne és az illetők épp akkor hirdetnek nagyobb lefolyású sztrájkot...egy kis rendszert jobban belevihetnének...lehetne pl. csak 1-2 órára naponta ha már több ideig tart...
Szóval nem vagyok kibékülve, mert plusz kiadásom lesz holott nincs keretem kis taxizásokra és mi akik rendszeresen megvesszük a bérleteket úgy gondolom ennyi pénzért ne legyünk napokra korlátozva...

és legyen egy kis humor egy kis előítélettel aminek valljuk be mindig van alapja ;D

Hagyományos (konzervatív) gazdaság:Van két tehened. Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát. Az állatállományod gyarapodik, a jövedelméből nyugdíjba mész.
Indiai gazdaság:Van két tehened.Szentként tiszteled őket. Éhen halsz.
Amerikai gazdaság: Van két tehened. Az egyiket eladod, a másikat pedig arra kényszeríted, hogy 4 tehén helyett tejeljen. Megdöbbensz, amikor a tehén váratlanul elpusztul. Az esetet ráfogod egy olyan országra, amelyiknek van tehene, és azokat természetes körülmények között tartja. Bejelented, hogy az ország veszélyt jelent az emberiségre. A világ megvédése érdekében megtámadod az illető országot és elkobzod a teheneit.
Francia gazdaság: Van két tehened. Sztrájkolsz, mert három tehenet akarsz.
Német gazdaság: Van két tehened. Továbbfejleszted őket, így 100 évig élnek, havonta csak egyszer esznek és megfejik önmagukat.
Angol gazdaság: Van két tehened. Mindkettő kerge.
Olasz gazdaság: Van két tehened, csak nem tudod, hogy hol vannak. Elmész sziesztázni...:D
Svájci gazdaság: Van 5000 tehened, de egyik sem a tied. Másokkal fizettetsz a megőrzésükért.
Japán gazdaság: Van két tehened. Átalakítod őket, így az eredeti méret 1/10-ére csökkennek és hússzor több tejet adnak, mint a normál méretű tehenek. Ezután cuki kis rajzfilmfigurákat készítesz róluk, és Cowkimon néven, az egész világon árusítod őket.
Orosz gazdaság: Van két tehened. Megszámolod őket, és azt tapasztalod, hogy öten vannak.
Újra megszámolod, ekkor 72 tehén az eredmény. Megint megszámolod, most 17 tehenet találsz.
Feladod és kinyitsz egy újabb üveg vodkát.
Magyar gazdaság: Van az államnak két tehene. A felelős vezető a tejet hazaviszi, majd bebizonyítja, hogy a teheneket privatizálni kell, hiszen az üzletág ráfizetéses. Elhatározzák a tehenek jelképes összegért történő eladását, majd meghirdetik a helyi újságban, amely egy példányos és csak a vezetőnek jár. A vezető megpályázza a marhatendert, és csodák csodája: meg is nyeri! Rögtön tart egy sajtótájékoztatót, hogy részéről mekkora áldozat a vállára venni ezt a két gyengén működő tehenet. Ezután politikai pályára lép, és ilyen módon az eredeti két tehénnel maga köré gyűjt még egy csomó marhát... ;)

Év első napja...

Nem szeretek hátrafelé nézni, gondolni, de...már említettem jó évet zártam főleg utazás terén, voltam egy-két helyen, ami közül kiemelem Párizst, de igazából a gyulai, balatoni, erdélyi ki-rándulások sem voltak rosszak. Ebben az évben lettem 30-as és ez nem okozott gondot, 2xer ünnepeltük meg és mindkettő nagyon megható volt számomra.
Magánélet: az év első felében konfliktusom volt egy szeretett jó barátnőmmel de szerencsére időben visszataláltunk úgy egymáshoz, hogy nem is távolodtunk el...aztán ment minden a maga útján...
D-vel persze voltak hadakozásaink csak olyan szinten követték egymást a szép és rossz érzések, hogy persze a rosszak mindig elhalványultak...
Igazából 3 ember van akik kissé távol vannak...Valaki aki igazából aranyos, kedves, okos látszólag és mégis valami nem stimmel, talán azért mert nem ismerem igazán őt magát és így nem tudom elfogadni...Valaki akivel az utóbbi időben sok időt töltöttem és akivel nagyon mások vagyunk és aki mellett mindig azt éreztem, hogy van ő és vannak mások...persze valahogyan ez mindenkivel így van, de így már ordító volt. És Valaki...ez a legzavarosabb, mert közöttünk volt egy híd és elindultunk egymás felé aztán jött egy akadály és mindketten visszafordultunk. Hogy ennek mi az oka nem tudom...de nem szeretném veszni hagyni...
Szóval ugyanaz az optimizmusom az idei évvel kapcsolatos...vannak terveim...lehet kevés fog belőle megvalósulni, lehet nagyot fog fordulni, lehet lesznek rossz dolgok is...de én remélem a szépet és a jót és hogy a kedves, szeretett személyek akkor is velem lesznek és megoszthatom velük bármi is történik :D
Az év utolsó napja kicsit fura volt, kényszer mozi egymás után két nap legalábbis D-nek. K is készítettem vele rendesen...elértem, hogy egy jó ideig biztos nem tudom rávenni a mozira :(
A szilveszteri buli jó volt, eltelt...igazából nem mondom, hogy egy olyan igazi volt...ennyi pénzért érezhettem volna jobban az est fényét...de talán ez nem a pénzen múlik ;) a zene nem az én világom volt, a kaja lehetett volna finomabb is...de azért elvoltunk...hajnal 5-re sikerült ágyba kerülni...így csak döglődtünk egész nap.
Na majd holnap...
És még mindig a kedvenc számunk D-vel...imádom ;)