hogyan lehet nagy tetteket véghez vinni??? Hogyan emelkedj, ha a rizikó nagysága mindig visszarettent...és ha ez történik...és ha az történik...???!!! Úgy gondolom a 30-as éveink elején lehetünk a legtettrekészebbek, mert már elég időt éltünk ahhoz, hogy tudjuk mit akarunk és már rájöttünk az élet véges és nincs vesztegetnivaló időnk és gyorsan ki kell találnunk mit is akarunk az élettől vagy magunktól vagy a másiktól. Elértem egy olyan stádiumot amikor már elvárom magamtól, hogy ne bas@am el továbbra is az időmet és ezt persze attól az embertől is elvárom akivel megosztani kívánom.
Nem vagyok eléggé naiv...tudom az élet hoz néha olyan fordulatot amit senki sem kíván, ami akár is földbe döngölhet szó szoros értelmében de ez az élet rendje vagy nevezhetjük sorsnak vagy bárminek.
Előttem nem volt soha kitaposva az út...egy bizonyos szint fölé magam kellett emelkedjek és nem áll tárt karokkal senki előttem vagy mögöttem. Csak én vagyok, ha előre megyek ha hátracsúszok...érzem, tudom. És nehéz így emelkedni mert igen kényelmesebb egy helyben tespedni...és azt mondom jó lenne bátrabb lenni...és jó lenne ha az a valaki elkísérne...
"maradj szorosan a nyomában annak amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig vagy oda ahol egyedül te érted meg, hogy nincs itt a csúcs"Nem vagyok eléggé naiv...tudom az élet hoz néha olyan fordulatot amit senki sem kíván, ami akár is földbe döngölhet szó szoros értelmében de ez az élet rendje vagy nevezhetjük sorsnak vagy bárminek.
Előttem nem volt soha kitaposva az út...egy bizonyos szint fölé magam kellett emelkedjek és nem áll tárt karokkal senki előttem vagy mögöttem. Csak én vagyok, ha előre megyek ha hátracsúszok...érzem, tudom. És nehéz így emelkedni mert igen kényelmesebb egy helyben tespedni...és azt mondom jó lenne bátrabb lenni...és jó lenne ha az a valaki elkísérne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése