Alkoholos hetem

Napi fél pohár vörös bor :)) azt mondják élethosszabító... persze én
nem mindig iszom meg! És mellé a +heti 3 korsó sör? Azt már nem hiszem :D
Hogy sokat iszom e? Mindenkinek a saját ízlése dönti el, hogy mennyi a sok és mennyi a kevés! Igazából szeretek spicces lenni de nem szeretek részeg lenni! Szeretek határaimon belül mozogni!

Hosszú hetem volt, kimerítő és fáradtságos és anyagilag sem túl fényes... ami feldobta az a spontán ötlet, hogy becsábitsam D-ét a városba egy sörre. És belement. Nem mondanám, hogy sziporkázzunk kettesben, de nincs az a fura - mint a más asztaloknál a valoszínüleg régóta együtt lévő pároknál - észlelhető csönd . Az már nagyon elszomorítana. Holott egyikünk se az a be nem áll a szám típus :)) mindketten alapvetően jó hallgatótársaság vagyunk vagyis rendszerint figyelmet tulajdonítunk másoknak.

Ez alapvetően tükrözi az olvasási ízlésémet, soha nem voltam híve az önsegítő könyveknek, amelyek a letardált egónkat próbálják már nárcisztikus magasságokba emelni! Olyan mindegy melyiket veszed meg mindegyik ugyanazt rágja szájba első betűtől az utolsóig... mindegy mit csinálsz vagy mit nem te különleges vagy és szarj le mindenkit aki nem úgy gondolja!
Véleményem szerint ha józanul, visszajelzésekből következtetve ítélnénk meg magunkat és helyünket a tükör már nem is lenne olyan görbe!
És akkor a kapcsolataink is kiegyensúlyozottabb lennének.

Második (2) söröket Katával ittam végül is az is tök spontàn, igaz úgy volt, hogy már szerdán megejtünk egy talit. Mozi helyett opcionáltuk a beülést, ahol jó olcsó a sör. Nem is csalódtunk, korsóját 290-ért mérték, ennyi pénzért, tömény good feeling igazán potya. Igen ezt szeretem :))
Harmadik sörömet szintén D-vel, tegnap névnapja alkalmából ültünk be hamburgert vacsizni. Tudom nem sznobkodtuk el, de nem is volt szándék. Imádom ott a hamburgert!

Ma lementünk Enikőékhez du dinnyézni, sajnos nem vettek nagyon részt benne, mert inkább söröztek és D no alkoholizálása kicsit megölte a társalgást. Fél dinnyével felpakolva értünk haza :))

Sokadik lépés házikóban

Hajnalban fejezték be D.ék a padlófűtési rendszer letételét. Relatíve sokba került és sok munkába. Remélem megtérül vagyis elvileg azt mondják, hogy sokkal jobb opció egy ház kifűtésére. Mivel az előszoba-konyha-nappali egyben lesz és padlócsempével burkolva, szükség is lesz rá.
Következő lépés lebetonozni és lehet burkolni meg festeni meg a többi.

Kutyagolás

Tegnap bejártuk Philippel Pest-Buda turista góc pontjait , elvegyültünk a turisták közt úgy hogy már mi is annak éreztük magunkat :)) Élvezték ezt a farokcsóváló kis 4lábút aki ott masírozott a különböző nemzetusegű lábak között. 2-es viliről leszállva átsétáltunk a Lánchídon jópárszor kikukkantva megnézni lent a vízet. Fél a víztől, de gondolom ezt eléggé messze érezte és csak kikukkantott ellenőrizni biztos ami biztos. Felfelé baktatva mindenképp be akartam menni a közértbe de ugye kutyát oda nem engednek be így életemben először kikötöttem :)) azt hittem hiszti lesz belőle, de egy ugatásmukk sem volt. Persze csak beugrottam meg ki.

Meglátogattuk Tündét, természetesen ők nem annyira élvezték egymást de kapott jó sok vízet tőle! Ezért hajlandó volt nem tudomást venni róla. Hihetetlen mennyire tudja ki szereti :D Egy kis csevegés után tovább indultunk a Sándor palotához meg libegőhöz. Imádom minden alkalommal. Szívsz egy jó adag büdös levegőt és nagyon nagyon rájössz, hogy mennyire is szereted ezt a várost!!!

Lánchíd-Deák tér-Astoria-Múzeum krt.- Palotanegyed- Körút ott feladtuk és trolira szálltunk.

Philip fürdés után kibukott :))

Hőség

Fene tudja sehogy se jó, bent a házban hőség, kint hőség, strandokon tömeg, talán egy mozi viselhető el ilyenkor. És mar 3 hete tart ami nem magyar embernek való! Szegeny Philip nagyon rosszul viseli ezt a meleget, a fekete bundája nem túl szerencsés.

Fél éve, hogy megvettük a házat és csak remélhetem, hogy nyár végén beköltözhető lesz. A belső kialakitasról már nem is beszélve... de a tudat, hogy a sajátomban térek haza, amelynek minden kis sarka minket tükröz ad egy kis erőt. Szegény D már 3-ik napja lent nyomják és ez folyamatosan tart és fog is. Tegnap lemaradt Kata diplomaosztójàról és az ünnepi ebedről pedig nagyon élvezte volna.
Nagyon ünnepélyes volt és nagyon megható a ceremónia. Hirtelen kedvem kerekedett lediplomázni. Pedig oly sokszor elbagatalizáljuk a főiskolát pedig oly sokat ad és oly tiszteletreméltó. Büszke vagyok Katára, hogy ilyen ügyesen végig vitte a 3 évet.
Le a kalappal :))

A trófeai ebéd után Grétivel bemoziztunk, de film közben nem sok hiányzott, hogy elaludjak. A rajzfilmeknél is a sokadik rész már nagyon erőltetett, kifáradnak a szereplők és a poènok is egyaránt.

Ma már a 2-ik filmemnél tartok, laza vasárnapi, kevés cselekmény, sok beszélgetés, váratlan történések, reális happy end. Legjobb az egészben, hogy ugyanaz a fíling mintha könyvet olvasnál és a hit, hogy minden megtörténhet. Akár velünk is holnap már ha temetjük el magunkat a 4 fal közzé ;)