Augusztus

Kedvenc hónapom!

Hát már megint eltelt a hétvége, szar idővel. Még Philip is kába volt a sok esőtől.
És már augusztus van!!! A köv. hétvégén megyünk Szatmárra pont szombatra esne a szülinapomon, de valahogy nem akarok azon a napon 400 km utazni. Viszont szeretnék a családommal lenni. Hmm... Váltottam pár mondatot a facebook chatjén a nővéremmel (Melinda) a tegnap (vasárnap) délelőtt, nem volt otthon mert közben a gyerekekkel is beszéltem. Ők az apjukkal otthon voltak aki épp vasárnapi ebédet főzött.
Olyan szomorúvá tesz ez a helyzet, de leginkább azért mert nem tesznek pontot a végére már. Rájöttem, hogy ez annyira nem normális a családunkban... a rossz házasság igen, de a válás nem!!!
Anyúmtól se hallottam jó híreket, magas a vérnyomása és szívproblémái is vannak. A héten megy EKG-ra :( nagyon stresszes és érzékeny természet, mindenen tipródik és ezt az évek folyamán a szíve sínylette meg.
Szombat du voltunk Enikőnél és Jackienél :)) Barátkoztak


Tegnap meg jót sétáltunk a Népligetben. Dobogókőre akartunk menni csak az időjárás betett nekünk. 80 km nem kockáztattunk... ez az egyik nagy előnye, ha kutyája van az embernek, motivált, hogy kimenjen a természetbe :))

Péntek este bementem az Alexandrába, hát az az a hely ahonnan az ember nem jön ki üres kézzel, ez még sosem sikerült :)) főleg, ha gigaleárazások vannak és így2 könyvvel lett gazdagabb a gyűjteményem :)

Letargia

"Vajon az embernek, ha nem tudja, hogy kicsoda, nem kötelessége önmagát megkeresnie?"

Hamvas Béla

És vajon miben álljon a keresés? Keressem az utam, hogy mi a célom, mik a terveim vagy csak éljek a mának a pillanatnak, mert szimplán nekem ez most jó, ez most jár nekem?! A szerelem keresése, megélése melyik is? Szabad egy embernek mindenáron mások fölé helyezni érzései megélését úgy hogy bánatot hagy maga után? Jogos az ilyen szerelem? És szabad e őt elítélni, mert a szerelem rabja?
Úgy érzem az én koromban ezzel már tisztábban kellene legyek és lényegében az is vagyok. Bár érhetnek meglepetések az élet néha nagy mester ebben, úgy érzem már eljutottam önismeretben annyira, hogy ne csak az ösztöneimet hagyjam uralkodni. Az embernek vannak fejlődés szakaszai, ezért van gyerek, tini, felnőtt korszak... és mikor már felelősséget vállalunk valakiért: hűséget fogadunk, gyereket vállalunk akkor nem lehet csak úgy a mának és magamnak élni!!! Nem lehet felnőtt fejjel gyerekésszel gondolkodni!!! Nem lehet alkohol, drog, játékszenvedély rabja lenni!!! Nem lehet a családunkba belerúgni és mikor elhasználódtak elhagyni őket és új életet kezdeni mással!!! Ez nem természetes még ha már lassan ez az általános a világunkban.
És ezzel akkor a legnehezebb szembesülni amikor közvetlen közeledben, családodban esik meg! Hogyan lehet ezt lereagálni? Mert ha ő az áldozat tudod a dolgodat, egyértelműen mellette állsz segítesz neki... de ha ő a hunyó ő az aki tönkreteszi a családját és egy másik családot is akkor is mellette kell állnod minden tettében támogatnod a vérszeretet kötelességével???
Ott egy eset amikor a barátnőd aki már évek óta szenved egy harmadik belépésétől , mellette állsz, vigasztalod és ott egy másik eset amikor a testvéred a harmadik egy kapcsolatban és mellette kell kiállnod, támogatnod abban amit zsigerből elutasítasz???!!! Sajnálom én még kötelességből se tudok ilyen rugalmas lenni!!! Megvannak az elveim amelyek talán változnak, de most nem állok készen arra, hogy támogassam a 36 éves, kétgyerekes nővéremet hogy elhagyja a családját egy 45 éves nős férfi szerelméért!!! És tudom, hogy ezért most ő gyűlöl is és azt érzi elhagyom, de nem, mert féltem, mert sajnálom a gyerekeket akik szintén a vérem és igen sajnálom a férjét is, mert tudom, ha ezt ő okozta volna akkor hogy gyűlölném, de most ő az áldozat és egy olyan áldozat aki sok ilyen esetet már eltűrt, szeretetből!!!

"Egyszer s mindenkor felelős vagy azért, akit megszelídítettél!" és nálam ez nem azt azt jelenti, hogy kötelességből szeretned kell akit egyszer választottál egy életen át, hanem forgasd úgy az élet kereket, hogy akikért felelősséget vállaltál az egyszer és mindenkorra legyen!!! És lehet okosan váltani, nem ösztönből önző módon, romokat magam után hagyva, mert szerintem az így nyert boldogságot a sors visszaszerzi!!! Én ebben hiszek.
Szóval azért legyünk egy kicsit jók és ne kurválkodjunk össze-vissza!!!

Folytatásként...

Aug. 8 Szatmárnémeti
Családi napok, vontatottak voltak kissé, de az elmúlt intenzív hét után nagyon praktikus volt. Taliztunk Arnoldékkal is. Meglepő volt az átváltozásuk. Elárulom előnyükre ;) Sokat meséltek hol merre laknak, dolgoznak Németországban. Tanulságos, hogy ott mennyire könnyebb a helyzet mint "itthon" vagy "otthon". Ahogy meséltek hirtelen hiányérzetem támadt ami még most sem múlt el :( Vigasztalom magam, idővel...
Egyik nap pótszülőket játszottunk a Kossuth kertbe Tomival és Grétivel, nagyon édesek voltak együtt, bár elismerem nem könnyű két gyereket figyelemmel kísérni. Szóval Szatmáron ennyi történt, folyik az élet és mindenkinek megvan a saját gondja-baja-öröme amivel én nem nagyon tudok már azonosulni. Kicsit idegen lett a szülővárosom.

Aug. 12. utazás Tordára, ahol szintén két gyerek várt minket. Ott is inkább pihengettünk csak a gyerekekkel mozdultunk ki. Itt még intenzívebb volt a dadázás mert Vilike egy édes-jövő-menő 1,5 éves baba.:D

És aug.15 végre Pesten. D szülinapja! Szegény még ünnepelni sem tudott, mert be van gyulladva a mandulája én meg ráadásul lusti voltam tortáért kimenni úgyhogy ma kapta meg a tortáját és az ajándékát is. A társasjáték persze a kettőnké.

Ma furcsa volt a pesti utcákon sétálni meg hát a nagyváros hátránya, hogy időrabló. Teljesen 4 órát vett igénybe a kiruccanásom. De mégis ez már inkább az enyém. :)

Holnap szülinapi vacsora a lányokkal 10 NŐ hehe. Nagyon aranyosak, hogy megszervezték és hogy eljön mindenki...

Családi hétvége

Kicsit fárasztóra sikeredett, de...
Szombat délben megérkezett(Pestre) a bagázs aminek egy része hazajött a másik része meg "városnézett" a váci utcában ami egyet jelentett a shoppingolással. :D

Este vidámparki est volt ami azért is vált érdekessé, mert ugyan felárat fizettünk, de korlátozva is voltunk használat terén. Ezt leginkább a gyerekek sínylették meg. Pár lényegest dolgot azért kipróbáltam és élveztem is, de nem volt számomra KIELÉGITŐŐŐ a feeling ;)...persze a többiek gyávasága biztos rátett a hiányérzetre... viszont megfelelő magasságban nagyon szép látványt nyújtott a város...szóval a kicsi adrenalin löket megvolt. És persze még egy felismerés, hogy a férfiak jóval gyávábbak a nőknél... Persze tisztelet a kivételnek.
Tegnap családi party Gyömrőn...hmmm a kaja mint mindig isteni volt...nemhiába mondják, hogy kikerekedtem ha szinte minden hétvégén ilyesmivel kényeztetem a gyomromat :D
Utolsó hetem szabi előtt...