Márciusi vég

Mindjárt vége a hónapnak igazából nem is érzem a napok folyását, egyik nap még hétfő aztán szerda aztán már hétvége... fel van gyorsulva minden. A házátalakítás lassan de biztosan folyik szerencsére pénz még nem fogyott el :D remélem kitartunk a végéig. Viszont ez a projekt kiszív minden figyelmet, energiát belőlem... nincs shoppingolás, nincs mozizás, nincs semmi. Ez a hónap ilyen értelemben teljesen üres volt. Fura de nehéz visszaemlékeznem olyan időszakra mikor magamra semmit nem költöttem. Igaz a fizetési mérlegem sem azt mutatja, hogy megengedhetném magamnak, de reménykedjünk, hogy az ez-utáni turisták is fizetőképesebbek lesznek.

Szóval az életem csak úgy folyik, én vásárolok be, én fizetem a csekkeket, én pesztrálom philipet és a tanulást is egyenlőre hanyagolom pedig nem kellene, mert mindjárt itt a következő vizsgaidőszak Hubaival megint az élen!

D meg lent a háznál ás, csövet rak bont, épít! Fura időszak ez egy pár életében. Nem akarom elrontani, nem akarok elhidegülni a férjemtől. A vágyott dolog elérése kockázatos tényező, mert az út mi odavezetett más elvesztésével is járhat. Ezt valahol pontosabban fogalmazzák meg :))

Erre sajnos sok példa adódik, ha körbenéz az ember. Remélem végigvisszük a kis közös életünket, ha már ennyire belebonyolódtunk.

Kisnővérkém hamarosan bővíti a családot, kicsit fejetlenül, de hát ez az ő stílusa. Remélem minden rendben lesz ott is, kicsi lány érkezik a családban. Egyenlőre nem érzem, nem várom mint visszagondolva Grétit vártam, de csak azért, mert most az ő élete olyan idegen nekem. Most a kivonom magam mechanizmus működik nálam. De mert annyira befolyásolnak a körülmények és az igazságérzetem tombol... fura, hogy ez mennyire énem része kicsit még magam előtt is félelmetesen érzéketlennek tűnök. De az énemet nehéz megerőszakolnom. Másra meg pikk-pakk elbőgöm magam. Néha fájdalmasan szomorú az élet.

Házátalakítás

Első rész...
nincs olyan része a háznak amihez ne nyúltak volna hozzá a fiúk! Szörnyű ilyen állapotban látni a házat. Én azt mondom meg sem éri...sokkal kényelmesebb egy új építésű házban beköltözni ahol csak annyi dolgod, hogy kiválaszd  a színeket, típusokat (jobb esetben), mert a felújítást végző munkaerő nem olcsó, ha meg lehetőség van hogy saját idődet, energiádat szánod rá időigényes és fárasztó és nem kifizetődő. Nekem fájt a szívem így látni a házat nem hogy benne éljek munkafolyamat közben. Világgá szaladnék... emberkínzás! Minden elismerésem a fiúké meg akik ezt a munkát csinálják nem semmi energiát és szívósságot, precizitást igényel.
Szóval a ház szétverve, kezdenek alakulni a költségek amik persze az égig szökdösnek, mert ez is kell az is  kell és ilyen típus mert ez minőség igaz nem 280 ezer hanem 360 ezer és most akciósan kihozható 10%al és én csak kapkodom a fejem... mert mindent most kell, mert ha már elkezdtük és dolgoznak rajta akkor most a logikus.Csak persze nem értik, hogy a pénz nem repül csak úgy a bankszámlámra vagy a pénztárcámba. Az én igényeimről meg ne beszéljünk mert az ráér. Tény megértem én hogy megéri a legjobb kazánt venni mint ahogy megéri a legjobbat venni mindenből, de vannak fokozatok is. Nem tudom megengedni magamnak a legjobbat. Igen szeretnék Budán lakni családi házban, hiper-modern csúcszuper berendezéssel, igen szeretnék egy elektromos autót és szeretnék nagy családot, szeretnék minden évben nyaralni menni... de sajnos az átlagos élet megalkuvásokból áll ezt el kell fogadni.
Nekünk már az is nagy lépés, hogy családi házat választottunk és nem egy panelt. De hát mi akartunk nagyot ugrani...
Az "ikeás konyhám" egyenlőre nagyon jól elvan a tervezőben, 365 napig tárolják :)))

Hétfői beszámoló

Hát megvolt az első egyedüli hétvége és megmondom őszintén élveztem :))Szombat reggelt egy jó ráérős sétával kezdtük a Népligetben Philippel, hiányozni fog ez a liget már teljesen megszoktam a lézengő, furamód ráérő pasik látványát ;) aztán bevásárlás és aztán gőzerő takarítás! Ráfért már a lakásra. Utána meg irány az IKEA Katával, hogy többek közt jól behotdogozzunk. Millió ember volta büfénél kicsit meg is rettentett minket. Aztán bevettük magunkat a sűrűjébe igaz eléggé célirányosan haladtunk, de még így is elfáradtunk. A céltalan nézelődés úgy látszik nem a mi műfajunk és pénz nélkül nem is valami szórakoztató! Ha volt kedvem ha nem még lementem philip kajáért így kissé későre sikeredett hazaérnem a még mindig tiszta lakásba. Hihetetlen mennyit számít. Tegnapi napom viszont nem volt valami eredményes...feleslegesen tettem meg egy útat ami jól félbe is vágta a napomat. D viszont tört-zúzott a házikóban, minden létező dolog sittes zsákban landolt. Válogatás nélkül

Már lassan körvonaladzódik hogy mi hova, hihetetlen gyorsan rájövök, hogy mit akarok vagyis inkább mit szeretnék. Arra már rájöttem nincs türelmem feltérképezni, kutatni, tervezni! Mindig az aktuális érdekel. Soha azelőtt nem terveztem, hogy mi lesz a lakásomban vagy mi nem lesz. Általában per pillanat ráfókuszálok a témára és megpróbàlom minél hamarabb megoldani. Szépérzékem van, viszont a stílusom nem kialakult és nélkülözi a tudatos műértést. Fejben minden gyorsan kitisztul de a folyamat idegesít főleg ha problémák merülnek fel... mint pl a pénz... ami tényleg az élet gátja. Nélküle csak szűkölhetsz.
Mert sajnos nem tudom milyen érzés úgy válogatni, hogy nem gátló tényező az ár de szerintem felemelő még ha magával is hozza, hogy az élvezet rövid ideig tart!!!

Mindennek két oldala van :))