7-ik hét

Szerencsére minden rendben eddig. Múlt csütörtökön megvolt a dokinál a villámgyors vizsgálat. Dani szülinapján. Volt már szívverés így igazán szép ajándékot kapott 40-ik szülinapjára.

Nőtt a picike. A méretek alapján voltam akkor 6 hetes 4 napos így előző héten tényleg korán mentem. Most akkor elvileg 7+2 napos vagyok, lassan de biztosan telik az idő, de hát még olyan messzinek tűnik a vége és mennyi vizsgálat és izgalom vár ránk. Eddig a megszokott szerint zajlik ez a terhesség is, talán annyi különbséggel, hogy kívánósabb vagyok és fáradékonyabb és talán hisztisebb is. Szonjával való terhességemkor még dolgoztam és bevallom jót is tett. A fáradékonyságom és érzékenységem nagyrészt Szonja szórakoztatása, nevelése, etetése, altatásának nehézségeiből fakad. Lehet nem vagyok egy ősanya típus, de engem tényleg kimerít sokszor egy 20 hónapos pici lány elevensége. Pedig egy irtó helyes kis cuki kislány és tényleg nem egy rosszalkodó, hisztis kiscsaj csak hát tényleg eleven. Vagy én vagyok öreg vagy nem tudom. De szerintem mindkettőnknek jót tesz a fél napos bölcsi. Lehet ez úgy hangzik mintha szabadulni akarnék tőle :D de persze nem, mert hiszen imádom őt, de egyszerűen az én kapacitásom kevés már. Lassan 20 hónapja szorosan együtt vagyunk éjjel-nappal, ismerem őt és magamat is. Nekem már szükségem van egy kis szabadidőre, főleg hogy úton van a 2-ik. Neki meg kellenek a saját korosztályabeli ingerek, a gyerektársaság, az idegen játékkörnyezet, közösség, megfelelő szabályozás. Őszintén bevallom dolgozni terhesen is könnyebb mint egy hamarosan 2 évest nevelgetni. 

Most extra utánzós korszakában van így gondolom a jó és a rossz dolgok is ragadni fognak rá. Elindul a saját külön kis élete, biztos rögös is lesz ez a folyamat de hát ez az élet rendje és ő most bekapcsolódi a körforgásba. Nagyon sokszor vannak kétségeim, hogy jól csinálom e... főleg az elaltatási folyamat tölt el kudarccal. Tudom, hogy neki ilyen a vérmérséklete, nehezen akar kikapcsolni az agya, de aztán persze kibukik mindig csak az én idegeim és türelmem hamarabb. Ezért is gondolom, hogy a bölcsis élet jobban kifárassza magát és könnyebb lesz az elalvási periódus neki is. Beszéd még mindig ugyanott tartunk mint pár hónapos korában. Visszanéztem korábbi videóit rengeteget halandzsázott míg el nem kezdődött a mozgási időszak.  És nevetett, nagyon sokat. És most megint egy ideje ezt csinálja. Semmi általunk ismert szó de reagál mindenre. Szóval várnunk kell még erre. Nővérem fia 3 évesen kezdett mondatokat kreálni... szóval 20 hónaposan még nem vagyok kétségbeesve, de azért már nagyon várom. Igazából ez az első akadály amit nehezebben teljesítődik, eddig mindig minden fejlődési szakasz időben vagy még korán is megtörtént. Bár magunkból kiindulva mi sem vagyunk a szavak emberei. Én legtöbbször szívesen hallgatok, és szerintem Dani sem az a típusú ember aki mellett nem lehet megszólalni. Úgyhogy lehet ez genetikai öröklődés is. Szóval lehet hiába várok egy "sebestyénbalázsszerű" szószátyár gyereket. Persze nem is várok csak nem szeretném, ha megkésett beszédfejlődés, beszédzavar vagy netán autizmus spektrum zavar áll fenn aminek a beszélgetés hiánya egyik legjellemzőbb tünete. De addig még van 16 hónapunk és az rengeteg idő annyi minden történhet addig. 

Visszatérve terhességemre 1,5 kilót híztam már, hasam már egészen látványos, sokáig nem tudom titkolni. Hegyesedik így persze mindenki fiút lát benne :D én még mindig lánypárti vagyok. Természetesen nem gond, ha fiú csak hát egy fiú másképp működik gyerekként is meg felnőttként is. Nem beszélve Szonja ruhatáráról meg játékairól. Ezek már megvannak, kész vagyon ezeket fiúsítani. 

De a lényeg a lényeg egészséges legyen! Jelek még mindig ugyanazok és mindennaposak, émelygés, pisilés, haszúrka, kávéundor. Félelem a túlzott elhízástól és a terhesség velejáróitól. Szonjánál úgy gondolom elég enyhén megúsztam bár a magas vérnyomás azért a dokiknak okozott fejtörést, de szerencsére gyógyszerszedéssel az pár napon belül normalizálódott. A 2 kiló plusszal meg teljesen megbarátkoztam hiszen a ruháim nagyrésze rámjött bár az xs-seket elfelejthetem szerintem örökre :D de hát nem is olyan nagy baj ez. Ha most is marad még +2 kiló vagyis + 4 kiló akkor sem fogok kardomba dőlni legfeljebb akkor már hivatalosan is M-es méret leszek ami 40 felett szerintem nem olyan nagy probléma. Szóval ha ennyivel megúszom és a bőröm is hasonlóan mint az elsőt nagyon elégedett leszek. 60 kiló alatt maradni mindenképp, ez a célom. 30 évesen ott egyensúlyoztam és tény ami tény elég kövérnek éreztem magam aztán jött az 55 aztán 57 most meg még ki tudja mi lesz majd a beállt súlyom. De ezzel még ráérek foglalkozni. 

6-ik hét

Tegnaptól elvileg 6-ik héibe léptem. Ez csak tippelés, de egy idő után ez végül is mindegy úgyis a baba mérete döntő. Most azért fontosak a +/- nap(ok) hogy szívhangot halljunk. Persze attól még utána is van félnivaló. Csütörtökön voltunk dokinál, még nem volt szívhang de a paramétereknél minden okés volt. Petezsák jó helyen, szikhólyag benne, hasi folyadék nincs, már csak egy kis pulzálás hiányzott, de majd jövő héten. Reménykedünk. Egyúttal a rákszűréshez a kenetet is levette meg emlővizsgálat is volt. Ez aktuális is volt, mert tavaly július tájékán voltam nála. Nagy fazon ez a doki amúgy nagyon bírom. Első rápillantásra mikor felfeküdtem a vizsgálóágyra és ránéz a vaginámra az voltaz első, hogy látja természetes szülésem volt... hát igen ő szakember és szakember szemével állapít, de ez nőként nem a legkedvesebb bók azt hiszem. De szerencsére azért kompenzált is :D mikor hüvelyi ultrahang után mondta, hogy megpróbáljuk a hasit, mert vékony a hasfalam, vékonyak tetszik lenni :D és hátha mégis meghalljuk, sajnos úgy sem, de azért jólesett ez a kis megállapítás. Persze ez is csak egy tényszerű megállapítás és nem biztos, hogy ez minden férfinak vonzó tulajdonság, sőt.. de az én hiúságomnak jót tett. Igazából nem is vagyok vékony, talán kortársaimhoz képest lehet de jó érzés ha valaki annak lát. 

Sajnálom, hogy várni kell megint de hát ez van... így kaptam időpontot nála, annyiban jó hogy mondta, hogy majd nem kell újra fizetnem az újabb ultrahangért. 

Készülődünk közben a rövidített nyaralásra, Balaton - Pécs... sajnos Őrség kimarad most mert hát vissza kell jöjjünk, mert a másik héten meg a doki utazik el. Nagyon sajnálom az Őrséget, mert régóta vágyom oda, de most ez prioritást élvez. Majd eljutunk egyszer még oda is.

Dani 40-ik szülinapjára reméljük szép ajándékot kap a dokitól. Vasárnap indulunk Balatonakali és hétfő du indulunk le Pécsre. Csütörtökön meg vissza. Lenyomunk pár kilométert így is úgy néz ki.
Szonja jól van, növöget élénk kislány. Ma szokásától eltérően 5 után ébredt így én is, így vissza altattam, most meg várjuk, hogy megébredjen. Kezd jönni a következő 2 foga, nála párosan bújnak a fogacskák. Néha nehéz lekötnöm a figyelmét és látványosan unatkozik, kell neki a gyerektársaság. Pistivel nagyon szeret lenni, imádnivalóak együtt.
Pistinek húgicája lesz, most már százszázalék, Zoé... jobban örültek volna egy kisöccsnek a könnyebbség kedvéért, de végül is mindegy mert 3-at terveznek. Nálunk mindenki fiút érez, de talán én is jobban örülnék kislánynak, de végül is mindegy, egészséges legyen.

40 éves vagyok

Vagyis a tegnap betöltöttem a 40-ik életévemet! Pedig még élénken emlékszem a 30-ra :) 

Emlékszem 3-4 éve féltem ettől a számtól, hogy mi lesz, ha még mindig nem sikerül baba és gyermektelen negyvenes nő leszek. Sajnos őket eléggé lesajnálják kis hazánkban. Pedig nem kevesebbek, persze ha ez nem egyéni döntés hanem a sors nem adja meg nekik amire legjobban vágynak akkor ez tényleg nehéz időintervallum. Alapjáraton 20-25 év felett bizonyos korig a szám nem számít, ha egészség van és életerő bármi lehet. Már a skatulyák itt ebben a kis országban sem olyan élesek. És igen rengeteg sikeres negyvenes nő van, aki maga erejéből tart ott ahol tart. Családdal vagy férj nélkül vagy gyerek nélkül. Fiatalosak, dinamikusak és már tudják mit akarnak. 

A harmincas korai években is inkább csak fogalmazódik, hogy mit szeretnénk. 

Gyorsan eltelt a tegnapi nap, Dani is kivett szabadnapot, igaz kertészkedéssel töltötte. Mivel hétvégén utazunk így akkor már erre nem lett volna idő és hát muszáj volt kicsit ráncba szedni. A könnyebbik részét én már megcsináltam, de szükség volt a férfierejére :D aki házban-kertben gondolkodik mindenképp csak olyan férjjel aki szeret kertészkedni és szán rá időt. Vagy fizet kertészt, másképp kínkeserves kínlódás, hogy valahogy kinézzen.

Én vasalással kezdtem a napomat, Szonja ruháit mindig vasalom, mindent. Magunknak csak a kötelezőt. Utálok vasalni és az az igazság, hogy már pár napja ott dekkoltak rám várva. 

Aztán jó későn Cunika felkelt (fél11) szokásos feladatok, reggeli, tízórai, játszás, ebéd, játszás, fürdés. És már el is telt szinte a nap.

Késő du eljött Pisti és az anyukája Barbi felköszönteni és hoztak nekem ajándékot. Nagyon meghatódtam. Nemrég volt ingyenjegyem így meghívtam moziba és persze nem volt miért engedjem honorálja, így most vissza ajándékozott egy mozijeggyel, egy bonbonnal, és egy színezős kiskönyvvel. Nagyon jóleső érzés volt, a gesztus mindenképp :)

Este vacsizni mentünk, Szonja alapjáraton nagyon jól viseli az esti időt kb 9-ig. Pesten is így szoktunk bandázni. De most mivel későn ébredt, én a vasalás miatt hagytam aludni, elaludt az autóban a drágám. Végig is aludta a vacsiidőt. Nagyon finomat ettünk igaz nem olcsó pénzért, de egyszer vagyunk negyvenévesek. A bringa volt amúgy az ajándékom. Daninak meg a jövőheti utazás az ajándéka. De igazából mindkettőnk nagy ajándéka, ha holnap jó dolgokat mondana a doki. Szonja névnapi ajándék volt, a tesó lehetne szülinapi. 

Amúgy nem rossz negyvenévesnek lenni, bár nekem mostanában ingadozik a hangulatom néha tök jó l érzem magam, néha meg olyan elveszett vagyok. Ezek a rossz éjszakai alvások sem tesznek jót, Szonjával terhesen sem aludtam végig soha már az éjszakát. Ma 4-kor ébredtem és 6-ig fent voltam. Megnéztem egy filmet Otherhood    (nekem tetszett) aztán bementem aludni és még sikerült 1,5 órát ráhúzni, sajnos Keikó mind kaparta az ajtót így nem tudtam többet aludni. De így is jó.

Kávézni még reggel tudok érdekes mód, de már du nem. Lefőzöm és valahogy nem tud lemenni. Tegnap délelőtt elkapott egy émelygés, de aztán alábbhagyott. Olvastam róla, hogy akinek nincs hányinger és nincs baj a terhességével annak erősebb valószínüleg a szervezete és a hormondömpinget jobban viseli.... off, de remélem a banyalázat sem fogom majd megszenvedni. 

5-ik hét

Elvileg túl vagyunk rajta. Eddig minden ok, és minden hasonló mint a Szonjával való terhességemkor. Tünetek csak annyi, hogy nincs vérzés, melleim teltebbek, de most nem feszülnek úgy, szurka már csak néha-néha, pisilés megvan, szagélesedés szintén megvan. Szonjával 6-ik hét után kezdődött egy enyhe émelygés erősebb szagok hatására, de hányinger szerencsére elkerült. Most ezt még nem tudom. A terhességi jelek megnyugtatóak szoktak lenni, hogy általában akkor minden ok, de mikor szenved tőle akkor nem örül neki az ember lánya.
A méhem viszont sokkal gyorsabban indult növekedésnek mint első terhességkor, akkor is már korán látszott, de most olyan mintha folyamatosan fel lennék puffadva! Jó igaz, 2-3 kiló plusszal indulok most. 58 kg vagyok. 

Meg bár nem maradt hasam, de olyan lapos azért már soha nem voltam mint terhesség előtt.

Hangulatom totál változó, érzékeny vagyok és gyorsabban kiakasztanak a dolgok mint normálisan., igen hisztisebb vagyok az tény, de hát a hormonok már csak ilyenek.
Szedem a magnéziumot és a femibion 1-et meg nemrég kezdtem szedni kollagént a bőröm és a korom miatt és olvastam, hogy lehet terhesség alatt sőt ajánlják, így nem hagytam abba. Kálciumot is tervezek hamarosan, mert első körben róla megfeledkeztem.

Egyik nagy parám ám, hogy nehogy méhen kívüli legyen és ne legyen késő az időpont, de emlékszem első terhességnél mondták, hogy 6-ik hét az még ilyenkor nem veszélyes, a probléma 7-ik hét után jöhet. Persze magamat is féltem, de inkább abban az esetben, hogy ha az lenne és elkap a leírás szerint az iszonyatos görcs meg ájulás mit csinálok itthon egyedül  Szonjával. Ő még pici gyermek, az én egészségem az ő életét is befolyásolja.

1.terhesség - 6-ik hét

2.terhesség - 5-ik hét

Úgyhogy reménykedem csüt.-ön kiderül, hogy minden ok. Fiú-lány témában ambivalens érzéseim vannak, bár ugye azért szeretnék egy fiút mert hát mégis egy lány-egy fiú a tökéletes, de azért szívem szerint lányt szeretnék. Lányos anya vagyok az az igazság, bár tény nem tudom milyen fiús anyának lenni. Aztán lehet az is természetes lesz. Szóval mindegy. Ikrek azért ne legyenek.
Egészséges legyen, aztán a többit megoldjuk valahogy. 

Nem lesz olcsó mulatság a terhesség gondozás, eleve drága dokinál vagyok és most elvileg ő vezet végig, beleértve a szülést is. Fogalmam sincs mennyit kér ilyenkor, de ő az egyik legmenőbb és legdrágább doki Szegeden. Szonjánál ezt a részét a kiadásnak megúsztam ami azért lássuk be nem kevés pénz.

Igaz lehet most nem lennék olyan bátor ezt mégegyszer bevállalni. Amúgy a szüléstől való parám hatalmas lesz, én tényleg komolyan gondoltam, hogy azt mégegyszer nem bírnám ki. Ettől függetlenül nem szeretnék császárt kivéve persze ha szükséges. Szeretem ha természetes módon mennek a dolgok hiszen ez az élet rendje, a szülésnek rengeteg erősítő hozadéka van a babára nézve is. Nem beszélve a szülés utáni anya állapotáról, én tök fitt voltam már aznap természetesen azért volt egy rakás kellemetlen dolog, erős vérzés, aranyér plusz a magas vérnyomás de alapjában véve jól voltam. Míg az összes császáros szobatárs szenvedett mint a kutya, akár a felüléssel akár a járással. Jó hogy hiszen egy műtéten estek keresztül. De visszatérve a babára, bár rizikósabb is, a baba is keresztül kell verekedje magát a szülőcsatornán, hogy közben megkapja az alkalmazkodóképességet ami kell az élethez. Ő is megdolgozik ezért, hogy világra jöjjön. Szóval bár ez ami legkevésbé szeretnék az életemben, hogy mégegyszer érezzzem azt a fájdalmat, de ha már gyermeket várok akkor legyen megint így. Ha persze minden rendben lesz ahogy első terhességnél. Valahogy csak kibírom. 

Szonját tervezzük külön altatni, most már nagyon jól alszik éjszaka, teljesen átalussza. Az elalvással vannak erős gondjaink, egyszerűen nem akar elaludni, pörög. Csak a hintában képes aztán nagy nehezen, de lassan azt kinövi így nem tudom mi lesz. Próbáltam korai keltéssel és akkor a du alvás is korábban történik, még az is volt, hogy du már nem aludt, de akkor is nehezen ment... már idegileg ez teljesen kiakaszt. Volt hogy mérgemben már egyedül hagytam, és láss csodát 20 perc múlva mikor bementem már aludt, semmi sírás nem volt, fogalmam sincs hogy altatta el magát. 

Szélességében neki kicsi már a bébiágy, mindegyre nekiütközik feje, keze, lába mert hát így alszik hogy iszonyat nagy mozgást hajt végre álmában.