Szerencsére minden rendben eddig. Múlt csütörtökön megvolt a dokinál a villámgyors vizsgálat. Dani szülinapján. Volt már szívverés így igazán szép ajándékot kapott 40-ik szülinapjára.
Nőtt a picike. A méretek alapján voltam akkor 6 hetes 4 napos így előző héten tényleg korán mentem. Most akkor elvileg 7+2 napos vagyok, lassan de biztosan telik az idő, de hát még olyan messzinek tűnik a vége és mennyi vizsgálat és izgalom vár ránk. Eddig a megszokott szerint zajlik ez a terhesség is, talán annyi különbséggel, hogy kívánósabb vagyok és fáradékonyabb és talán hisztisebb is. Szonjával való terhességemkor még dolgoztam és bevallom jót is tett. A fáradékonyságom és érzékenységem nagyrészt Szonja szórakoztatása, nevelése, etetése, altatásának nehézségeiből fakad. Lehet nem vagyok egy ősanya típus, de engem tényleg kimerít sokszor egy 20 hónapos pici lány elevensége. Pedig egy irtó helyes kis cuki kislány és tényleg nem egy rosszalkodó, hisztis kiscsaj csak hát tényleg eleven. Vagy én vagyok öreg vagy nem tudom. De szerintem mindkettőnknek jót tesz a fél napos bölcsi. Lehet ez úgy hangzik mintha szabadulni akarnék tőle :D de persze nem, mert hiszen imádom őt, de egyszerűen az én kapacitásom kevés már. Lassan 20 hónapja szorosan együtt vagyunk éjjel-nappal, ismerem őt és magamat is. Nekem már szükségem van egy kis szabadidőre, főleg hogy úton van a 2-ik. Neki meg kellenek a saját korosztályabeli ingerek, a gyerektársaság, az idegen játékkörnyezet, közösség, megfelelő szabályozás. Őszintén bevallom dolgozni terhesen is könnyebb mint egy hamarosan 2 évest nevelgetni.
Nőtt a picike. A méretek alapján voltam akkor 6 hetes 4 napos így előző héten tényleg korán mentem. Most akkor elvileg 7+2 napos vagyok, lassan de biztosan telik az idő, de hát még olyan messzinek tűnik a vége és mennyi vizsgálat és izgalom vár ránk. Eddig a megszokott szerint zajlik ez a terhesség is, talán annyi különbséggel, hogy kívánósabb vagyok és fáradékonyabb és talán hisztisebb is. Szonjával való terhességemkor még dolgoztam és bevallom jót is tett. A fáradékonyságom és érzékenységem nagyrészt Szonja szórakoztatása, nevelése, etetése, altatásának nehézségeiből fakad. Lehet nem vagyok egy ősanya típus, de engem tényleg kimerít sokszor egy 20 hónapos pici lány elevensége. Pedig egy irtó helyes kis cuki kislány és tényleg nem egy rosszalkodó, hisztis kiscsaj csak hát tényleg eleven. Vagy én vagyok öreg vagy nem tudom. De szerintem mindkettőnknek jót tesz a fél napos bölcsi. Lehet ez úgy hangzik mintha szabadulni akarnék tőle :D de persze nem, mert hiszen imádom őt, de egyszerűen az én kapacitásom kevés már. Lassan 20 hónapja szorosan együtt vagyunk éjjel-nappal, ismerem őt és magamat is. Nekem már szükségem van egy kis szabadidőre, főleg hogy úton van a 2-ik. Neki meg kellenek a saját korosztályabeli ingerek, a gyerektársaság, az idegen játékkörnyezet, közösség, megfelelő szabályozás. Őszintén bevallom dolgozni terhesen is könnyebb mint egy hamarosan 2 évest nevelgetni.
Most extra utánzós korszakában van így gondolom a jó és a rossz dolgok is ragadni fognak rá. Elindul a saját külön kis élete, biztos rögös is lesz ez a folyamat de hát ez az élet rendje és ő most bekapcsolódi a körforgásba. Nagyon sokszor vannak kétségeim, hogy jól csinálom e... főleg az elaltatási folyamat tölt el kudarccal. Tudom, hogy neki ilyen a vérmérséklete, nehezen akar kikapcsolni az agya, de aztán persze kibukik mindig csak az én idegeim és türelmem hamarabb. Ezért is gondolom, hogy a bölcsis élet jobban kifárassza magát és könnyebb lesz az elalvási periódus neki is. Beszéd még mindig ugyanott tartunk mint pár hónapos korában. Visszanéztem korábbi videóit rengeteget halandzsázott míg el nem kezdődött a mozgási időszak. És nevetett, nagyon sokat. És most megint egy ideje ezt csinálja. Semmi általunk ismert szó de reagál mindenre. Szóval várnunk kell még erre. Nővérem fia 3 évesen kezdett mondatokat kreálni... szóval 20 hónaposan még nem vagyok kétségbeesve, de azért már nagyon várom. Igazából ez az első akadály amit nehezebben teljesítődik, eddig mindig minden fejlődési szakasz időben vagy még korán is megtörtént. Bár magunkból kiindulva mi sem vagyunk a szavak emberei. Én legtöbbször szívesen hallgatok, és szerintem Dani sem az a típusú ember aki mellett nem lehet megszólalni. Úgyhogy lehet ez genetikai öröklődés is. Szóval lehet hiába várok egy "sebestyénbalázsszerű" szószátyár gyereket. Persze nem is várok csak nem szeretném, ha megkésett beszédfejlődés, beszédzavar vagy netán autizmus spektrum zavar áll fenn aminek a beszélgetés hiánya egyik legjellemzőbb tünete. De addig még van 16 hónapunk és az rengeteg idő annyi minden történhet addig.
Visszatérve terhességemre 1,5 kilót híztam már, hasam már egészen látványos, sokáig nem tudom titkolni. Hegyesedik így persze mindenki fiút lát benne :D én még mindig lánypárti vagyok. Természetesen nem gond, ha fiú csak hát egy fiú másképp működik gyerekként is meg felnőttként is. Nem beszélve Szonja ruhatáráról meg játékairól. Ezek már megvannak, kész vagyon ezeket fiúsítani.
De a lényeg a lényeg egészséges legyen! Jelek még mindig ugyanazok és mindennaposak, émelygés, pisilés, haszúrka, kávéundor. Félelem a túlzott elhízástól és a terhesség velejáróitól. Szonjánál úgy gondolom elég enyhén megúsztam bár a magas vérnyomás azért a dokiknak okozott fejtörést, de szerencsére gyógyszerszedéssel az pár napon belül normalizálódott. A 2 kiló plusszal meg teljesen megbarátkoztam hiszen a ruháim nagyrésze rámjött bár az xs-seket elfelejthetem szerintem örökre :D de hát nem is olyan nagy baj ez. Ha most is marad még +2 kiló vagyis + 4 kiló akkor sem fogok kardomba dőlni legfeljebb akkor már hivatalosan is M-es méret leszek ami 40 felett szerintem nem olyan nagy probléma. Szóval ha ennyivel megúszom és a bőröm is hasonlóan mint az elsőt nagyon elégedett leszek. 60 kiló alatt maradni mindenképp, ez a célom. 30 évesen ott egyensúlyoztam és tény ami tény elég kövérnek éreztem magam aztán jött az 55 aztán 57 most meg még ki tudja mi lesz majd a beállt súlyom. De ezzel még ráérek foglalkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése