2010. december 24., péntek

Boldog Karácsonyt


5 hét, a blogom számolja... de végre vége :D
Nekem már szinte ezt jelenti a Karácsony=vásár vége!!! És olyan mintha robotból újra emberré válnék. Nehéz volt mint mindig, de mikor az ember túl van rajta már nem is olyan szörnyú... mert tény, hogy egy hónapra eladod a lelked, tested a PÉNZÉRT! (mert megéri)
Első Karácsonyunk házasokként és az első kutyás Karácsonyunk, fa nélkül ;) Philip miatt persze, mert mint látszik a szaloncukraimat is el kellett dugjam előle, mert szívesen belekóstolt volna mindegyikbe!


2 nap családlátogatás, ajándékosztás jön... aztán Philipkével tanulunk :) kemény menet lesz!

u.i. Dani nagyon finom finomságokat csinált :)


2010. november 16., kedd

Történések

Gyorsan követték egymást az események... volt leánybúcsú, esküvő, Philip, előttem a Wörösmarty, ünnepek, vizsga és februárban végre fellélegezhetek és lazíthatok. Igaz a héten kényszerszabin vagyok lenne időm mindenre és mégsem... csak azt látom, hogy mindjárt du aztán mindjárt est és én nem haladtam semmit előre, főleg a tanulásban. Érdekes megtapasztalni, hogy itthon vagyok egész nap, anyukát játszom (Philip) és főzőcskézek és takarítok :) És a tudat, hogy feleség vagyok, még ezt is szoknom kell. De jó...

Egy fontos megfigyelésem viszont megvolt, amitől kicsit tartottam, hogy milyen anyuka leszek, hogy bírom majd a felelősségérzetet meg ilyenek pozitív csalódtam magamban. Szerintem jó anyuka leszek, felelősségteljes, figyelmes, szigorú, következetes és nagyon szerető. Legalábbis Philiphez így viszonyulok. Gondolom gyerekhez majd hatványozottan ;)

Philip nagyon drága, szoknia kell még, hogy csak pelusra pisi-kakiljon, de olyan drága mikor megszidom behúzza fülét farkát és ágyikójában összehúzza magát és csak néz rám a nagy, bánatos szemeivel :D egyszerűen imádnivaló. A legdrágább kiskutya.

alszik a drága

ilyenkor nagy vadászatban van

Nem tudom még, hogy fogom bírni megint a vásárt, tavaly dec. közepén már nagyon hideg volt, és nem tudom, hogy fogok levizsgázni???!!! Közben pedig még szervezni kell a Szilvesztert is.
Szóval nem unatkozom.
Azt hiszem év végén lesz miről beszámoljak, ez az év nem kicsit eseménydús és klassz volt, remélem továbbá is így marad ;p


2010. november 7., vasárnap

2010. november 6., szombat

Életem legnagyobb napja


Azt a mindenit de izgulós dolog ez...

jelenleg nem vagyok még felöltözve
viszont már a sminkem, frizurám kész...

szóval a pillanat mindjárt itt van
és férjes asszony leszek!!!

EJHA :P



2010. november 2., kedd

Leánybucsúztató

Hát mit is mondhatnék, egyszerűen csodálatos volt. Nem tudom eleget dicsérni a lányok munkáját, erőfeszítéseit, hogy minden jól sikerüljön. Sajnálom, hogy félbevágtam az estét még nagyon jó programok vártak ránk! De a limuzin nagyon klassz ötlet volt. Beletrafáltak nálam!!!
És olyan jó, hogy mindenki szívesen eljött és jól érezte magát... pussz nektek ezért

A képek beszélnek helyettem is!


kár, hogy elvesztettem :(


sok nyami nyami


game over


kezdődik


itt már felfokozott a hangulat :)

2010. október 23., szombat

Cicafiú

Ő Cézár és a Kingáék nagyon drága cicafiúja :))


Nem is gondoltam, hogy ennyire szeretem a cicákat, de ő teljesen levett a lábamról, oly megnyugtató és öröm volt őt simogatni... :D

Az esküvőm egyik napja


Szóval a polgári esküvőmre:

az időpont: 2010. November 6. 15:30
helyszín: Oktogon, 1. sz. központi házasságkötő terem
jelenlévők: mindenki aki szeretne velünk örülni
ebéd helyszíne: Trófea étterem (Zugló) 17:30
jelenlévők: szűk családi kör, tanúk (és még pár ember...
esti fogadás időpontja, helyszíne: 21:30, nálunk, kicsi lakásunkban
jelenlévők: akik szívesen eljönnek koccintani ránk :)


Sok barátunk van, nekem is meg Daninak, és akiket nagyon szeretnénk látni magunk körül és úgy is lesz remélhetőleg Tordán, ahol az igazi, nagy ruhás, mulatós NAGY lagzit csináljuk.
Ezért is fogalmazódott meg bennünk, hogy most nagyon szűk családik körben szervezzünk egy ebédet, persze a hozzájáruló tanúkkal (mert ugye nélkülük még össze sem adnak minket és talán nem véletlen, hogy őket választottuk :) és kizárva azt, hogy a barátok megkülönböztetve érezzék magukat.

De hibáztunk, mert engedtünk, mert ez mindaddig szép és jó volt, míg egy-két beszélgetés (és most leírom a frankót) és kiderül, hogy azt, hogy ahogy mi hogy tervezzük, gondoljuk, - hogy egy meghitt ebéd csak a családdal, akikkel nagyon ritkán tudunk így összeülni, mert nem hiszem, hogy a két anyatárs gyakran fog találkozni a távoli lakhely miatt - nem jó, mert: van egyik, messze külföldön, ők is jó barátok és ők nem tudnak ott lenni a NAGY lagzimon (munkájuk miatt) , a másik aki kijelentette, hogy ő jön :D, és egy másik akik szintén nem valószínű, hogy ott lesznek a NAGY lagzimon.
Így szűken is leszünk 29-en ami már minden csak nem meghitt.
És az anyagiakat már nem említem, mert az nem szép dolog :)
És lenne még pár barát aki kissé zokon veszi, hogy nem hivatalos :) ami teljesen érthető az ő szemszögükből!!!

Ezért gondoltuk a jövendő férjemmel ;), hogy este rendezzünk nálunk egy szendvicses-piás estét azokkal is akik kiszorultak az ebédről... és általunk így lenne kerek a nap... az hogy másnak nem az, sajnálom majd az övén jobban csinálja ;)

Szóval ennyi: ez lesz a MI első, nagy napunk Danival és én igazából csak annyit kérnék semmi mást, hogy álljon mindenki mellettem és mindenki tartsa tiszteletben a döntésünket és persze tudom én, hogy az igazi mindig "ha fúj, ha esik" melletted áll, mert én ismerek egy Wilsont (csodálom is érte) és arra is rájöttem, hogy Wilson barátjuk csak a férfiaknak lehet, mert náluk még létezhet az , mert mi lányok túl bonyolultak vagyunk egy ilyen karakterhez!!!

Szóval csak ennyit akartam elmondani.


2010. október 22., péntek

Dr House és barátja

Reggeli agymenés,
most megmondom a frankót :) az ilyen postoknak mindig ilyen a szájíze :D
az ember néha elhiszi magáról, hogy olyan okosan látja föntről a dolgokat mint House, pedig...
... alapjáraton Dr House nem létezik, vagyis nincs még egy ember, orvos akinek az agyából csak úgy pattanak ki az életmentő, zseniális dolgok és aki bár ennyire pokróc ember mégis mindenki odavan érte! És bár nagyobb a valószínűsége, hogy Dr Wilsonok léteznek itt igazából nem a személyiségükre akartam kitérni, hanem a barátságukra röviden.
Lehetséges variációk House-Wilson, House-House, Wilson-Wilson (féle)... egyik se működne a valós életben: az egyik leigázás, a másik totális háború, a másik bár a "legjobb" variáció, de szerintem ők pont olyan nehezen találnak egymásra mint a House-House variáció, mert "két dudás egy csárdában" nem igazán fér meg. Tehát a legjobb barátságnak a jelzáloga, ha mixelve vannak, és nem a barátságok, hanem az emberek. Az, hogy milyen mértékben már ízléstől függő. Az én értékítéletemben a legkiegyensúlyozottabb jellem vagy a barátság: kevesebb House és több Wilson (legyen 40-60%)
Visszatérve az általánosságra nálam nem fér bele a tiszteletlenség, totális önzőség, totális énközpontúság, féltékenykedés, megbízhatatlanság, irigykedés vagy rosszindulatúság.
És ez egy párkapcsolatra is teljes mértékben vonatkozik!!!

Sok minden nem hagy most nyugodni, kicsit izgatott, szétszórt vagyok, mert talán már napok óta fél éjszakákat alszom és csak kattog, kattog az agyam!!! Én nem gondoltam, hogy ilyen "bonyolúlt" esküvő előtt lenni. És ez még csak a kicsi része!
Mindig úgy terveztem, hogy lazán, konvenciómentesen fog lezajlani és mindenki happííí lesz. És Mónika itt esett ki a rózsaszín ködből vagyis inkább csak kidugja a fejét :D mert "housosan" nézve ez úgy néz ki, hogy egy rakás bürökratikus papírmunka, anyagi -/+ vonzat és mellé rendelődve egy két akaratlan megbántás, neheztelés stb.
De eldöntöttem nem esem ki a ködből mert lányok ez olyan izgalmas, jó dolog és ezt minden nőnek át kell élnie mindenképp :)

2010. október 21., csütörtök

Esküvői előkészületek

(No végre a hajam egy nem kívánatos hosszúságától is megszabadultam:)

Szervezkedem és szervezkednek körülöttem és lassan minden kerek lesz :D
Dorcibaba által rendezett leánybúcsú részletei teljes titoktartás alatt van ;) úgyhogy arról semmi érdemlegeset nem tudok mondani időponton kívül és még, hogy leszünk egypáran :)
az email-es meghívó (Kata műve) viszont megvan és nagyon klassz lett :D

Lányok már kezdek izgulni nagyon!!!

2010. október 17., vasárnap

Rákantattam

a stílus, a hang, a dalok ahogy előadja... szóval imádom




és még egypár őskori számra :D

2010. szeptember 26., vasárnap

:D kertész utcai fíling

http://zipp.hu/kultura/2010/09/21/utcabal_a_kertesz_utcaban

Tegnap végre rászántuk magunkat, hogy kimozduljunk... két hétvégén csak itthon punnyadás volt leginkább spórlás miatt is... elmentünk először "rucit" nézni persze nem találtunk semmit, üres kézzel jöttünk ki aztán mivel az autónk kurva rossz aksija miatt bkvéztunk egyenest kikötöttünk a Kertész u. és Dob u. közti részen, ahol elvileg utcabál készülődött reggel óta. Érdekes fílingje van egy lezárt utcának ahol kiraknak pár asztalt pár székkel, egy két kis színpad, emberek, kutyák, gyerekek és mindenki iszik, eszik és beszélget... és igen turisták is voltak! Olyan mintha a faluban kiültek volna a placcra az emberkék. Bár lehet, hogy az ottlakók vettek részt legkevésbé jóindulatúan benne!!!:D
Egy-egy pohár házi készítésű sör után(visszaváltható pohárban) elindultunk a Szimplában zsíros kenyeret majszolni, közben oda is beültünk egy-egy sörre és megbeszéltük D.vel a közös életünket.
Nagyjából azonos terveink vannak kivéve, hogy kutyával várna míg családi házban költözzünk én meg már most!!! De hajlik... Én máltaira ő meg jack russelre (ami mellesleg Kata kedvence) szavaz.
Persze még lennének alternatívák, de leszűkítettem rájuk... a russelnek már megvan a neve Philipp vagy Philippina ;)
mert D egyszerűen Philipp Russelnek nevezi (valamiért ez a nem túl stylos ruhamárka maradt meg benne)
Imádom a Szimpla hangulatát délután, kevesen vannak és olyan klassz kis fílingje van ennek a romos helynek és a romos szék-asztal meg miegymás cuccainak. Szóval nekem még mindig kedvenc helyem. Délután!

gondolom a szemben lévő új építésű lakók nem lájkolják
a zajos, illuminált vendégek hangjait

Utána visszasétáltunk ahol szintén befizettünk még egy pohár sörre, hogy ne száraz torokkal hallgassunk végig egy kellemes, blues-os koncertet, aztán beváltottuk a poharunkat és elindultunk haza Erzsébetvároson keresztül. Érdekes fílingje van ennek a városrésznek. Bohém élet élhető ott.
Szóval nekem bejönnek az ilyen szervezésű minimális, jópofa kicsit már illuminált szervezők által létrehozott "fesztek"
ötletes

2010. szeptember 11., szombat

...

Hmmm
megőrjít ez a pasi, ilyenkor inkább tininek érzem magam mint leendő férjes asszonynak...
;)


November 6!

Megvan a polgári esküvő napja. Kicsit lázban tart, mert bár én soha nem voltam egy esküvőről álmodozó szeretném, ha jól sikerülne... meg az is ami utána jön :D

Lomtalanítás

Elkezdtem ma lomtalanítani fizikailag (papírjaim közt) és szellemileg is. Valahogy ez együtt jár. Azt hiszem a blog vagy naplóírás is erről szól... időközönként ki kell szelektálni "dolgokat" az életünkben, hogy helye legyen a következőnek:D vagy hogy meglepődj jééé veled ez is megtörtént!!!
Én nem vagyok egy gyűjtögető típus, de valahogy úgy tűnik mindig minden felgyűl és ami inkább porfogó az életünkben, mint bármiféle értéke lenne... de persze van ami hiába múlt el nincs szívem megválni tőle... ;) és segít visszagondolni ezt-azt... nem tudom a blogot is mikor fogom visszaolvasni, de jó hogy ez valahol az éterben van és nem még egy füzet vagy notesz formájában. Mint kamaszkoromban teletöltöttem jó pár füzetet a szerelmi érzéseimmel amiket fogalmam sincs, hogy merre vannak otthon vagy egyáltalán megvannak e???
Most is van egy naplóm, 2000-es és még nem írtam tele, sőt legutolsó bejegyzésem 2008-as :) Beleolvastam... és azt hiszem nagyon sokat segített, hogy kiírhattam magamból az érzéseimet, mert tudom, hogy senkit se tudtam beavatni, hogy min megy keresztül a kapcsolatom, az életem...

2010. augusztus 22., vasárnap

M.sziget

Valahogyan kicsaltam, kicsit ültünk, beszélgettünk és lesétáltuk egyik oldalát :D

2010. augusztus 21., szombat

Késve beérni???!!!

D szülinapja nagyon jól sikerült múlt hétvégén Szilasligeten. Voltunk egypáran...
Képek itt!!!



Néha jó lenne csak valahogy másképp... fiatalosabban, lendületesebben, anyagiak mentesebben...
Valahogy az ember néha úgy érzi túl gyorsan telik az idő meg minden és minden nappal veszítünk valamit.
Partizni nem vágyom, de hiányoznak a beülés estéink a lányokkal vagy a mozik D.vel, mert pár filmet csak vele tudnék megnézni, a lányokkal nem ;) szóval néha jólesne csak úgy beülni egy helyre spontán: kávézni, sörözni vagy bármi.
Tegnap, szombat lévén egyedül, mert a lányok dolgoztak, D Jancsikát intézte én célegyenesen a Nyugatiba mentem a postára, mert az tart nyitva legtovább, kicsit sétáltam a West Endbe, szerencsére nem voltak sokan, persze "bűnbe" estem, a Mangóban elcsábított egy leárazott fekete farmer (már régóta szerettem volna egyet beszerezni) és meglepően utána lelkiismeret furdalásom volt!!! Ez még velem nem nagyon fordult elő!!!
Mióta van autónk csak azt hallom mit kellene neki venni... és igaz szeretem, de tőle idegenebb, mert nem tudom vezetni :( szóval ez már csak ilyen, de mégis másképp érint.
Szóval ilyenkor érzem, hogy nem is maradtam le de túl lehetnék már rajta... elnézem unokahúgomat, (bátyám lánya) 18 éves még gimis, de van jogsija és már autója... egy kis csajszis Fiat Punto. Ez olyan jó dolog :D

Gratulálok hozzá!

Úgy látszik én nagyon későn érő típus vagyok... 30 el kell múljak, hogy vágyjak arra, hogy saját autóm legyen, olyan amit én vezetek!!! És hogy főiskolára jelentkezzem!!! És hogy családi házba költözzem!!!
Szóval: főiskola, ház, gyerek(ek), saját autó ez a sorrend! Persze könnyebb lenne, ha huszonéves lennék, de hát ez van...

2010. augusztus 13., péntek

Ego

Húú már megint erőlködnöm kell, hogy össze tudjam szedni az elmúlt két heti történéseket... így jár az ember, ha hanyagolja a dolgait... és nyár van és pörögnek a dolgok ezerrel.
Ilyenkor van az az érzetem, hogy nincs időm pihenni és fáradt vagyok. Azt mondom mindenkinek kötelező lenne egy hét tengerparti pihenő a párjával vagy bárkivel, szerintem ez az egyedüli mód, hogy az ember 100 % pihenjen. Bár megvolt a két hét alatt két nap Tiszafüreden, 4 nap Balatonon nem úgy érzem, hogy nyaraltam. Mert csak végigvánszorogtam magam ezen a héten... közben intézem a banki dolgokat, közben autókat nézegetünk, közben a papírokat járjuk, hogy összetudjunk házasodni, közben eltelt a 31-ik szülinapom... :D és közben jön D szülinapja...

Egy fontos mozzanatunk, mikor váratlanul megkérdezik az embertől a hivatalban, hogy megtartom e saját nevemet vagy... ez az amiről mi már beszélgettünk, ellentétes véleménnyel voltunk és akkor abban a pillanatban mert én határozottabb vagyok bólintottam. D csak lehorgasztotta a fejét és nem mert szólni vagy nem tudom, de du. jött a feketeleves, hogy ez neki mennyire rosszul esik és hogy hogy számoljon el ezzel a családja felé és az összes barátjának felesége felvette és így tovább!!! Én meg érzem ahogy töpörödöm, mert szeretsz valakit, szereted a családját nem akarsz fájdalmat, kellemetlenséget okozni, de úgy érzed azt várják tőled, hogy megtagad önmagad, családodat vagyis dobd el a neved. Tudom másnak ez nem probléma, más ezt normálisnak találja és helyénvalónak, hagyományok meg minden... de én nem!!! És nem a név miatt, senki de senki nevét nem venném fel önmagamtól!!! Többek között ez a hátránya a kornak, már van a hátad mögött, mert akár önfenntartó is lehetnél, az ízlésed, az egyéniséged kiforrt, szóval Te Te vagy vagyis azt hiszem túl késő már! És ha valaki jön azzal, hogy hagyományok és tisztelet és miegymás elég sztem csak körbemutogatnom, hogy mutasson olyan férfit aki ugyanezt viszonozza a nőnek ilyen arányban.
Szóval az eskü után, hogy kitartunk és hűségesek leszünk egymáshoz én Suba Spiller Mónika Klára leszek és miután aláírom ezt a szép hosszú nevet többé nem szabadul tőlem D legalábbis papíron és szó szerint kiherélem ha megcsal vagy elhagy valaki másért ;)

Vállalható Önmagam! Érdekes, hogy ez kicsit titkolnivaló dolog, közben minden könyv vagy önsegítő site erre serkent de az emberek ezt még nem vállalják fel igazán, hogy úgy egyszerűen szeretik magukat, életüket és elégedettek!!! Mert akkor mások szemében beképzeltek, önzőek és egoisták lesznek vagy akár irigylésreméltóak :)
Látom és hallom vagyis sokan nem vállalják igazán magukat, életüket, családjukat, szerepet játszanak és ezáltal soha nem lesznek erős személyiségek, egyéniségek. Mert mindenkinek van gyengeségei, erősségei, teste, neve, szexuális beállítottsága, barátai, szerelme, ízlése, pénze vagy pénztelensége, hivatása vagy munkája vagy munkanélkülisége vagyis mindenkinek van élete itt és most... vagyis ha van egy ágyad, szeress benne aludni és addig nyújtozkodj amíg lehet, amíg képességed és az ágykeret megengedi vagy dolgozz érte és cseréld le nagyobbra :D

Persze ez túl feketén és fehéren hangzik, mert a megfelelni akarás sokféleképpen kijön :) és sajna nem tudjuk kiküszöbölni... de az életünk szép! :D

Képek itt:
http://picasaweb.google.hu/spi.monique30

2010. július 25., vasárnap

Történések


Nem mintha nem történne velem semmi csak valahogy elkezdtem megszakítani a közlést... szóval a sok kisebb-nagyobb történések között legfőképp megemlíteném, hogy szept. től én is főiskolás lehetek, ZSKF - nemzetközi tanulmányok szakon. Sztem kemény dió lesz és nem is tudom, hogy megfogok tudni vele birkózni napi 10 óra munka mellett, de hát majd meglássuk:)

Persze a júliusi hónap a kánikulán kívül még mást is hozott, sorolnám... Spanyolország világbajnok lett, igaz nem nekik szurkoltam az elején, de aztán végül náluk kötöttem ki és nagyon örültem, hogy ők nyerték, megérdemelték.
Voltunk pár jó helyen a barátokkal, végre volt egy beülős este is a lányokkal a Margitszigeten és bár nem indult az est 100%-nak, de én nagyon jól érzem magam mindig a lányokkal :) és a hely is nagyon jó és finom a Borostyán sörük ami még gazdaságos is mert félbarna és nagyon ütős, szóval csak azt sajnálom, hogy nem ülünk be gyakrabban...
A hétvége mindkét napjára került vmi program, furcsán is érzem magam, hogy a mostani hétvégét dögléssel töltöttem.De D szerint ilyen is kell, bár tegnap este már nem bírtam magammal és kivonszoltam őt a Duna(pesti) partra egy üveg bor társaságában. Nagy élet volt a belvárosban, persze a tömeg nagy részét a turisták képezték, leülve a padra akkor konstatáltunk, hogy a közelben lévő Hajón esküvő van és a fiatal pár a násznéppel együtt keményen nyomta szlávos zenére... egyből eszembe jutott, hogy milyen boldog lennék, ha egy ilyen helyszínen, Budapesten rendezhetném meg az esküvőt. Szóval mi csak nézelődtünk, ittunk, és beszélgettünk míg el nem fogyott az üveg bor és a hideg nem kezdett már túlságosan elviselhetetlen lenni.Pénteken megvolt az átlag havi mozizásunk Katával és közben megismerkedtem más barátaival is akik mind nagyon kedvesek és jófejek... egy tipikus :D "Katás" filmet néztünk INCEPTION 9/10
Nagyon klassz film, tuti kultfilm válik belőle, átgondoló, látványos, álom, valóság, szerelem, elengedés és bár nekem kicsit túlpörgősek voltak az akciójelenetek és néha homályos és jobb ha az ember nem is folyik bele túlságosan, hogy mire lehet képes az emberi elme és hogy milyen gyorsan eljön az a pont amikor elszakadhatunk a valóságtól!!!

A héten kaptam pár képet uncsim Arnold kislányáról, nagyon furcsa mindig mikor új családtaggal bővülünk :) nagyon édes kislány

P.C. Sophie

2010. június 27., vasárnap

Megint itt


Már lassan 6 hete, hogy nem írtam egy épkézláb mondatot, igaz volt egy próbálkozás amit most találtam meg piszkozatként... azt hiszem ez a mondat jellemzi is a kimaradt időszakot.
Negatív, pozitív dolgok történtek velem, másokkal is...
Mint egy zombi vagy strucc csak teltek velem a napok, itt- ott egy történés, de már rájöttem, hogy egy dologra koncentráltam agyilag: a pénzre, házra... Már egy ideje csak ez foglalkoztat, hogy mennyi pénzt tudok gyűjteni ennyi és ennyi idő alatt, hogy hitelt tudjunk felvenni egy családi házra!!! És minő felfedezés rájöttem, hogy lekorlátozom saját magam, az életem és lehet csak egy délibábot kergetek... most érzem, hogy a 30 évnek súlya van, mert társadalmilag, erkölcsileg elvárások vannak... házasság, házé, gyerek és valahol elveszünk mi ott valahol. Úgy mint egy gyermek csak akarom, szeretném de 20-25 ami lehet jó, rossz, válságos, együtt, egyedül, oly sok idő.
Olyan mintha két énem lenne, egyik jönni-menni világban, másik meg hogy le kell nyugodni és nemcsak tervezni, alakítani a jövőnket, státuszunkat. Csak hát nehogy időközben valami nagyon leülepedjen és romlani kezdjen:( mint oly sokaknál...
Én bízok és szeretek, de ha elindulunk egy úton megmaradunk e mindketten ott??? Nem hagyjuk e cserben egymást???

2010. május 16., vasárnap

Elsőáldozó

Én nem tudom Tomi mit érzett... nekem oly rég volt, de emlékszem oly emelkedett hangulatban voltam a hosszú, fehér ruha miatt amit végre vasárnap ('87-ben) felvehettem és úgy éreztem egyből királylánnyá váltam. Az, hogy először gyónhattam, először vehettem magamhoz Krisztus testét azt szerintem lényegesen még nem foghatja fel egy 7-8 éves gyermek legfeljebb azt, hogy most valaminek a részesei és hogy ők itt a főszereplők.
Nem tartom már magam igazán hívőnek és templomba is ritkán tévedek be, de tudom ezt követni fogom én is, gyermekem meg lesz keresztelve, bérmálva is... bizonyos dolgok, hagyományok minket közvetítenek, mi magunk vagyunk ezek. És igen, templomban "Isten színe" előtt kell kimondani az IGENT ;)

U.i A templom érdekesmód puritán stílusa nem nyerte el tetszésemet, úgy éreztem magam mint egy református templomban és a kisfiúk zakó helyetti mellénye sem... mintha törpe jobbikosok lettek volna ;)
... de azért aranyosak voltak!
:D


2010. május 4., kedd

Egri majális


Kezdenek sűrűsödni felettem a dolgok... jó idő, hétvégi ünnepek, ki-rándulások :) és a vizsgáim időpontjai egyre jobban közelednek és én nem tudom mikor, hogyan tanuljak???!!! Ilyenkor érzem, hogy időhiányban szenvedek, hogy túl sok a váciban töltött idő ahhoz, hogy kezdjek is magammal valami mást is vagy lehet csak lendülethiányban szenvedek... nem tudom, de egyszer ezen is túl leszek!
Hétvége: Eger, haverokkal. Valami csuda jó volt, sok-sok grillezett, finom kaja, bor, fürdő, jó társaság, sok nevetés :D Ez kell!!!
Ilyen hétvégék nélkül szegényebb lenne az életünk, úgy érzem én totálisan feltöltődöm, mert ilyenkor olyan jó elmenni a városból és aztán visszajönni mert így lehet értékelni a helyzetünket, az életet, a barátokat, vidéket, fővárost, itt is ott is élményeket gyűjteni... vagyis életünket változatosabbá tenni. Sajnálom azokat akik bár megtehetnék, hogy másképp, de inkább 4 fal között élik le az életük...

Képek


2010. április 25., vasárnap

Foci

Végre szép idő...
Ma D. dél-amerikai amatőr bajnokságra volt hivatalos Ürömbe, a kubai csapatban játszott és bronzérmesek lettek :D


és végre KORMÁNYVÁLTÁS... azt hiszem erre nagyon-nagyon vártunk :D

2010. április 19., hétfő

Séta a belvárosban


(tfon képek)

Vasárnapi, hosszú, délutáni séta D-vel, nekem nagyon-nagyon tetszenek az újítások és úgy vettem észre másoknak is... a Kálvin tértől majdnem a körútig sétáltunk le, de aztán letértünk a Duna partra és a Deákig vissza... mintha turisták lettünk volna :D
Klassz ez a város!

2010. április 18., vasárnap

Heti progrom

Hát ezt a hetet szívesen kihagytam volna az életemből... nem sokszor fordul meg ilyesmi a fejemben, de mivel nagyon stresszes, nagyon hideg, anyagilag lehúzós volt, szóval nagyon egyedül voltam!!!
Végre benéztünk a lányokkal valamelyik nap az Apacuka nevű helyre, ami nem kicsit csalódás volt, túl füstös, túl tele, túl sokan szűk helyen, egyáltalán nem volt az a feelingje mint a képeken jön le, de lehet mi voltunk rosszkor/rossz helyen ;) aztán a Szimplában (jó kis bevált hely, főleg a zsíros kenyér miatt) kötöttünk ki... de nem voltam jó passzban :(
Tegnap a Rudasban voltunk (koedukált napon), egész jó bár az ár/érték nincs igazán arányban, de az új dolgokat ezért kell kipróbálni, hogy tapasztalat útján különítsük a jót és rosszat
;)

Sajnálatos hír pénteken meghalt Popper Péter, közel éreztem a pozitív gondolatait... inspiráló élete végéig munkálkodott, gondolkodott, jót akart...

"Mind a túlburjánzó őszinteség, mind a túlburjánzó hazudozás és elhallgatás nem embernek valók, szétrombolják az intim kapcsolatokat."

"Az élethelyzeteim adottak. Ebben determinált vagyok. Rajtam áll azonban, hogyan viselkedem e helyzetekben. Itt a szabadságom."

Érdekeségként egyik Enikő barátném 30 a másik barátném Enikő 20-ik évét lépte át a héten... Boldog Szülinapot nekik!!!
:D

2010. április 10., szombat

Shopping a lányokkal


az én és lábam új szerelme :D

sok-sok ilyen akciós napokat kérünk... ezenkívül még tulajdonosa lettem egy szintén fekete, klasszikus, elegáns cipőnek, ami se nem tamariszi se nem deichmani ;)

2010. április 7., szerda

Tokaj-Húsvét

Hát szomorú, de a húsvéti ünnepet egyáltalán nem éreztem, hiszen az ünnep csak abban játszott szerepet, hogy hosszú hétvége volt. Nem kötöttem nagy barátságot Tokajjal ami azt hiszem leginkább a hideg miatt lehetett, mert az idő eltöltésére kevés program ígérkezett a borkóstoláson kívül bár tény nagyon ízletes borok vannak az ember elkóstolgatná egész nap őket. Ami nekem sikerült is szombaton annyira, hogy már este 6-kor kiütött. Így én a további napokban már rá se tudtam nézni a borra nemhogy élvezni. Említendő még, hogy érzetem szerint mint minden vidéki város Tokaj is haldoklik. Bár a város központja szépen felújított, de kicsi... a többi része meg elhanyagolt, haldokló, eladó, kiadó... ez Budapest vonzásának köszönhető, turisták Bp-re járnak, tokaji aszút itt is lehet inni végül is, mi magyarok meg inkább külföldre járunk, ahol szintén nem vidéki városokat keresünk fel. Pedig a vidéki pihenésnek megvan a maga bája, kényelmessége, olcsósága :D szóval jól éreztem magam, de sokat tett volna még az élményhez, ha egy fürdő lett volna vagy nem is tudom valami más is...
A szállás egy jól felszerelt kempingben volt ami inkább a nyári hónapokra volt szakosodva és nem átmeneti hidegre, wc és zuhanyzó kint (az utóbbit inkább hanyagoltam is ;) kicsit Szigetes fílingje volt, de a kinti szalonnasütés kárpótolt mindenért :D
Nem sokan vállaltuk be ezt a korai tavaszi időjárást egy leszbi pár és még pár fiatal szállt még meg rajtunk kívül.
Az utazás kissé kényelmetlen volt oda-vissza, mivel későn kaptunk észbe csak gyorsvonatra kaptunk jegyet amiért kétszer is át kellett szálljunk mert ugye, ha nem kérdezel minek felvilágosítás, de persze ha nem tudsz semmit nem is tudod mit kérdezz!!! Tehát vagy 50 km. állva, mindenféle kisebbségi ember közt, már tényleg csak azt várta az ember, hogy a szalonna-hagyma vagy a zacskóból az élő csirke kimászik, szóval kicsit nosztalgikus volt, de... ami teljesen kiborított, hogy hogy lehet 21 sz.ban InterCity-n dohányzó kocsi???!!!
Kiadsz egy rakás pénzt (csak ott volt helyjegy), hogy mások kib...ott füstjét "élvezd" két és fél órán keresztül... miért van az hogy még így is voltak akik kifáradnak a közlekedőben arra a két percre addig voltak simán akik nem törődve másokkal, gyerekkel rágyújtottak és simán pöfékeltek!!! Pfuj!!! Azt hiszem az ilyen megérdemli, hogy átélje a dohányzás káros hatásait... a szó szoros értelmében, jajj még most is felmegy a vér az agyamba, hogy ilyesmi lehetséges egy európai országban!!!

Képek

2010. március 31., szerda

I got a feeling

Kicsit összekuszálódtak az elmúlt pár nap eseményei... történ pár fontos esemény az elmúlt napokban... amit pár mondatban is összedobok, kezdődött a lányokkal való koktélozás a Morrison's 2-be múlt héten, nagyon fincsi volt, aztán ott volt a szombati sörözés Tibiéknél otthon (ha csak az italozásestéimet veszem ;)) és vasárnap bablevesfőzés és egész napos vendéglátás nálunk itthon: Kinga, Robi, Edit és Noémi volt nálunk. Olyan drága baba...


Az óraátállítás miatt kissé kótyagosan vittem egyedül végig a hétfői napot a váciban úgy, hogy szinte 5 percre nem tudtam leülni, mert szerencsére voltak vásárlók és mert... szóval erről inkább annyi, hogy a tavasz általában jó hatással van az emberekre, de úgy látszik vannak kivételek!!! És ez eléggé nagy felhő a szép, tavaszi napokban, de hát MÉG nincs mit tenni...
Tegnapi napot Katával életünk kínkeserves pillanatait töltöttük együtt egy bizonyos szobában... jóban-rosszban együtt ;) szerencsére a humorunk egy pillanatig sem hagyott el minket és valahogy túléltük, hogy újult erővel újra nekiküzdjük magunkat... a jó és rossz pillanatokat úgy egészséges, ha fontos emberrel éld át azt hiszem... szerintem mi 90 évesen már rutinosan, fogatlanul is vihogva fogunk erre a "reggelre" visszagondolni :D

Egy nagyon jó filmet láttam a napokban, kicsit drámai, de nagyon erősen sok mondanivalóval... egy kapcsolat eleje és vége, érzelmeink-terveink-életünk összekapcsolása a másikkal mit is jelent?!
A szabadság útjai 8,9/10




Hamarosan Húsvét = Tokaj Skorriék és Mi, nem a legmegfelelőbb helyszín ünnepelni a szó szoros értelmében... ;)

HEY... :D


2010. március 22., hétfő

Reggel

Olyan jó lenne már egy nyugodt, szerelmes, bújós reggelt átélni... mi az hogy hétfő kezdetével ébredés után rögtön morgunk a másikra, mindenre!!! Ahogy kinyitom szemem csak úgy záporoznak csak mert reggel van csak mert türelmetlen csak mert... hol kezdődik ez el és miért és hol fog véget érni, idővel fokozódik vagy enyhül? Én vagyok túl érzékeny vagy...
Csak azt tudom, hogy ez engem hűt és nem fűt... azt hiszem itt a tavasz :)

2010. március 19., péntek

MOzi

Komfortos mennyország 7/10



Kemény film. A legintenzívebb érzésem a filmről, hogy a félidőben pár korty után már erős ingert éreztem, de ugye pause-olni moziban nem lehet és lemaradni sem akartam a kislány szellemi életének egy kockájáról sem ezért hát tűrtem. Az erősebb jeleneteknél hát szó szerint hideg rázott már.
Érdekes, jó film, kicsit hosszú a film mondanivalójához képest, de erős, beléd mászó. Az este a metrón nem kicsit gyanakodva figyeltem a fura fazonú embereket. Nem vagyok reszkető lélek, de azt hiszem moziban kihagyom az ilyen psycho-thriller témájú filmeket.
Szomorú és bosszús érzés hogy ez megtörtént másokkal, megtörténhet bármikor és az a tehetetlen érzés, (szülőnek) hogy nem tudtál semmit sem tenni, nem tudod mindentől megvédeni, nem tudsz mindig vele lenni és egyszer csak a pillanatnak már vége!
Én nem tudom, hogy tudnék tovább lépni, hogy tudnék ilyesmit feldolgozni!!!!
Iszonyatos ilyenkor csak erősen azt érzem, hogy minden perverz, pedofil, gyilkos állatot ki kell irtani!!!!!!!

2010. március 15., hétfő

Gondolataim

a férfi-női kapcsolatról. Ismét. Azért, mert ez fontos nekem, mert benne vagyok és mert...
Ha lehetne tutira meleg pasikat rendelnék hetero nőknek férjül... kedvesek, megértők, hasonló gondolkodással... és akár együtt is pasizhatnánk mert hát igen bizonyos része nem működne, de talán pont ez reális, mert kiélhető lenne bárminemű vágy mások felé a másik megbántása nélkül. Szóval ez felülírható probléma ;) és persze a hetero pasiknak is leszbi lányokat ajánlanék mert gondolom bennük is tombol a tesztoszteron meg a macsóskodás ;) Na jó ez vicc.
Mert egy kapcsolatot jól vinni nem gyerekjáték?! Néha az ember érzése, hogy csak plusz problémák sorozatát veszi a fejére és amire nem biztos, hogy létezik megoldás. És elgondolandó, hogy talán nem véletlen, hogy inkább sokan a szingli lét előnyeit és hátrányait választják akarva-akaratlanul.
Az elején mikor egy kapcsolat része leszünk annyira dúl-fúl a szerelem, a problémák is olyan könnyen megmagyarázhatóak olyan könnyűen nehezek még, de telnek az évek és kiderül, hogy ez nem az aminek láttuk vagy belép a ribanc 3-ik és Ő már megy is vagy talán marad bevonva minket a 3szögbe amiben igazából csak Ő profitál vagy mi leszünk a kikacsintó ribanc és... vagy csak van, hogy különböző a habitusunk és harcolunk inkább egymással vagy csak jó lenne ha a holtodiglan-holtomiglan úgy szimplán jól működne, mert MINDKETTEN akarnánk, hogy MŰKÖDJÖN!!!!!!!!!!!!!!!! Ez miért is olyan nehéz???????!!!!
Nem is értem :(

2010. március 14., vasárnap

Betegség


Mire elkezdem, hogy többet törődjek az egészségemmel, nézem mit-mikor eszem, próbálok mozogni erre kitört rajtam valami... csak találgatni lehet az okát és az eredmény egy rakás vizsgálat ami okos dolog csakhogy a frászt hozza rám, hogy mi fog kiderülni!
Szóval péntek reggel valami megszédített rendesen mert egész nap fennállt a hányásokkal kiegészítve. Emlékezetem szerint egyszer ájultam el épp pontosan akkor mikor elütött egy autó, mert az hogy ütköztünk kiesett csak az eleje és vége maradt meg. Még gyermek voltam. És hányingerem is csak akkor mikor az orromat facsarja valami, de megszokott maradni ingernek.
Most csütörtökön nagyon közel álltam mindkettőhöz: metróban elájulni és hányni. Hát kissé ciki lett volna mindkettőt elkövetni valahogy nem tudom elképzelni magam ájultan a saját h...omban és tömegben... Valamiképpen hazatántorogtam és durr bele... egész nap ez ment alvással kiegészülve.
Másnap szintén megmaradt a szédülés, el is mentünk dokihoz (anyakönyvvezető helyett, mert ugye azért vettem ki a pénteket és nem nem pánikoltam be, de...) aki nem talált semmi érdemlegeset ezért sürgősen beutalót írt a neurológiára... hát ezt pont nem rám szabták ;) Kikérdeztek, megvizsgáltak...semmi, de azért vagy pont azért beutaló a szemészetre, fül-orr-gége és labor. Kedvesek, segítőkészek voltak a dokinénik és nem kiugrom az örömtől de azért szívesen elvégeztetem a vizsgálatokat. Ennyi idősen már illene ilyet is tennem és megtanulnom a lázmérő használatát ;)
Természetesen felborította a hétvégi programot a HAZAUTAZÁST és egyben unokahúgom 18-ik szülinapi partiját. Sajnálom :(
Ma mivel D úgy gondolta haverjával nézi az első Forma1-et én elmentem Katával shoppingolni a Váci u.ban. Tulajdonosa lettem egy szoknyának (Mangó) jól jön a vizsgán meg még egy pár jeles eseményen és ennyi, mert aztán utólag kiderült, hogy a money-mat itthon hagytam. Talán mégsem véletlen, hogy a neurológián kötöttem ki a napokban ;) nem vagyok hipochonder de én attól félek, hogy elörököltem a nagyim betegségét és már ütközik ki rajtam a korai tünetek... igaz neki 60 éves korában diagnosztizálták a betegségét...még nagyon korai lenne!!!
Szóval a jelekre mindenképp figyelek mert vajon nem a tudatalattim figyelmeztet, hogy mit nem lenne helyes megtennem?! Hát egyszer mindenre fény derül mert a sorsomat nem játszhatom ki ugyebár???

2010. március 3., szerda

Projekt


Sétálni jÓ!


Szóval ez a tervem, mert most még ráérek, most még élvezem az ébredező meleget, most még van energiám :D Mivel soha életemben nem sportoltam semmit és rájöttem a konditermet sem annyira élvezem meg hát mindig közbejön valami vagy kedvhiány inkább, és a futáshoz még nem nagyon van állóképességem, mert kb 10 m után sípol a tüdőm meg a bordáim közt a szúrás fájdalmas ami nem igazságos, mert soha életemben nem dohányoztam bár azt hiszem passzív dohányos vagyok vagy mi... és mert biciklit egyenlőre nem kapok szóval elkezdtem sétálni. És mert nem kerül pénzbe se!!!
D-vel persze FUTNI fogok, HAMAROSAN!!!
Rájöttem most már mozogni kell... talán azért séta, mert kisvárosban nőttem fel és emlékszem a félórás séta suliba menet és vissza rutin volt eleinte aztán persze ott is később már inkább busz meg taxi volt a nyerő mindenhová.
Hétfőn kezdtem, a szokásos két villamosmegálló, aztán egy metrómegálló és aztán a szokásos metrótól az üzletig, kedden az durvább volt már, a szokásosak és plusz 2 metró...ma szintén 2 rövidebb metrómegálló és a szokásosak. És ezért fél órával kell korábban induljak csak hát be kell tervezzem, hogy különböző irányból, hogy ne legyen egyhangú. Zene a fülbe és tempó!!! :D
A legjobban a keddit élveztem, napsütés, Arany J. u. metró-Váci u. félig a Duna parton, átmenet volt a bazilikánál, nagyon más. Próbáltam a kevésbé ismert utcákba is bemenni.
Imádom Pest belvárosát!!!

A belváros jövőképe: láttam, tapasztaltam - készül, szépül :D

2010. március 1., hétfő

Megfigyelés


*Ismét hatalmas lett az életkedvem...az az életem értelme amit én akarok neki adni... ;-)


Szóval az ember agyán sok minden meg- vagy átfordul és levonva a konklúziót rájön, hogy néha szükségünk van egy tükörre amibe bele kell néznünk, hogy meglássuk magunkat, úgy IGAZÁN kívülről!!!
És ez már túlmutat az emberállat ösztönösségén amikor nemcsak az érzékeink hanem a tudatunknak is van beleszólása a cselekményünkbe... de persze lehet így is úgy is... kinek mi az élete értelme... mert úgy veszem észre ez igen sokféle lehet. Néha "dömpingben" zúdul az emberre mások gondolata, tette, élete... és nem mindig kellemes. Nem vagyok ügyész és bíró sem még tanú sem csak simán megfigyelőként befogadó és átgondoló talán csak azért, hogy milyen hibákat (azt mondják inkább mások kárából tanulj mint a magadéból) nem követhetek el, mert a TÖBB az TÖBBET jelent és én választok és csak enyém a... hehe már ismétlem magam!!!

;-)

2010. február 21., vasárnap

Teljesség


A jóleső fáradtságot érzem a tagjaimban, lelkem megnyugodva, senkivel és semmivel semmi probléma tudtom szerint, ez egy ideális állapot egy vasárnapi estén...
Szombat: a suli jól telt attól függetlenül, hogy most már minden óra csak fokozza a szakvizsga miatti drukkot de egy kis humorral a lányokkal enyhíteni szoktuk általában.
Délután olvasás, zenehallgatás, este filmnézés: Szerelem kolera idején, nálam egyedül Bridget Jones-nál fordult elő, hogy a film überelni tudta a könyvet...imádom Marquezt és mint általában a nagy írók nagy műveit csak csalódásként lehet megélni filmként úgy gondolom.
Persze hiszen ezért vannak a forgatókönyvek aminek speciel az a lényege, hogy odavágó filmet rendezzenek belőle vagy enyhébb esetben előbb adják le filmként mint könyvként.
D.nek amúgy tetszett, de ő nem olvasta ezt a könyvét.
Vasárnap: D.vel elmentünk a Mai Manó-ba fotókiállításra. Imádom azt az épületet, szívesen birtokba venném ;) legfőképp az üvegterme miatt. El tudom képzelni egész életemet ott, hatalmas fényáradat egész nap, kilátás a Moulin Rouge-ra, mellette az Operettszínház...esténként séta az Andrássy úton vagy beülés egy-két helyre amiből nem szűkölködik a környék elég ha a Liszt-et vesszük alapul. Igen imádnék a belvárosban lakni, a központban...érzed a lüktetést, az életet elkap téged is valami meghatározhatatlan élni-tenni vágyás mert sajnos ahogy hagyod el a belső pontot észrevehető az embereken a fásultság, unalom-űzötten, robotként cipelik haza önmagukat, problémáikat, sérelmeiket és ha valaki is kicsit eltér a környezettől gyanakvó pillantásokat lövellnek rá.
Gyűlölöm a külkerületeket és a romkerületeket csak visszagondolok mikor az I ker.ből költöztem a VIII-ba. Kicsit éles váltás volt a lelkemnek.
Így leszűrve gondolom azt, hogy milyen hatással van az emberre a környezete...vagyis mivel nem sok esélyem van arra, hogy a fent említetthez hasonló környéken lakjam alternatíva lehet a vidéki élet?! Szemem előtt lebeg a terasz, kutya, macska, nyugodtság, csend...de ez az ami visszájára is fordulhat egy nő életében nem???!!! Én városi lány voltam és városi nőnek érzem magam úgyhogy kicsit illúziókat kergetek azt hiszem ezzel kapcsolatban.
Délután Jolihoz Deák tértől Gellért térig gyalog előedzésként, aztán kicsit megpihenve és megkávézva elindultunk egy kis mozgásra, legalábbis én úgy gondoltam de ez a vasárnapi Pilates óra kicsit mintha jobban megdolgozott volna. A lábam nem kicsit remegett utána a futópadon, de azért kemény 14 percet kibírtam rajta miközben persze legeltettem a szememet az általában semleges felhozatalon és lőn csoda nem is 1 Hmmm... volt hanem 2 is volt!!!
Ja és bemenetelnél szembementünk Katus Attilával aki persze nem esetem, de élőben nem is rossz ;) és udvarias... ezután egy kis vadászat az üzletekben...semmi...aztán haza, hogy a számomra kemény edzés után belakjak házi kóbásszal és lilahagymával és kecskesajttal...hmmm...hát sajna a vágy néha bekebelezi az akaratot vagy mondhatnám azt, hogy adtam a sz...nak egy pofont?!

2010. február 19., péntek

...

*egzisztencialista szerint a gyáva önmagától az, a hős önmagát teszi hőssé, a gyávának mindig lehetséges levetkőzni gyávaságát és lehet, hogy a hős sem lesz mindig hős...mivel az ember sorsa önmagában van. A választás lehetséges egy bizonyos mértékben, értelemben, de nem lehetséges egyáltalán nem választani. Látnom kell, hogy azzal is választok, ha nem választok semmit. Bármit is tesz nem lehetséges, hogy ne vegye magára a problémával szemben a tökéletes felelősséget.

Elmúlt napok azt az érzetét keltették, hogy kívülállóként követem a körülöttem történő eseményeket mint ha egy paródia részese lennék...ami nem is olyan mulatságos néha!!!
Egy ami sztem már bennem volt-van, hogy a kimondott szónak, tettnek súlya van. Amit teszünk, mondunk MI vagyunk, minket jellemez a mi felelősségünk. ÖNképet mutatunk!!! Talán ezért nem szerettem soha a csúnya beszédet, káromkodást és lehetőség szerint nem is élek vele. Ami közönséges az így is úgy is az ha beszéd, ha stílus, ha bármi...!
Tudom a tanulásnak időre van szüksége és mélységre is...nem lehet ugrándozni dolgokról-dolgokra, valakikről-valakikre...ezek az emberek akik magukat és másokat valami felsőbbrendűségi érzettel elvakítják nem tettek le semmit az asztalra csak próbálnak manipulatívak lenni és ködösítéssel mindent elrendezni. Mert minden megmagyarázható, összefüggést egy kis leleményességgel lehet találni csak a teóriákat kell kicserélni. Hát ez az ami már nem vicces számomra hanem kiborít. Szó szerint.
Tehát hiszem azt, hogy van aki okosabb, műveltebb, bátrabb, szórakoztatóbb és lehetséges, hogy lát is olyasmit ami másnak homály(?) de akkor az életében vagy másokéban legyenek látható jelei és ne csak az üres szavak...etetni végül is csak a hülyéket lehet!!!
Egy kis következetesség az élethez talán egyeseknek elég lenne egy csipetnyi is hogy elviselhetőbbé váljanak!!! És akkor talán észreveszik, hogy mily hamar lelepleződnek, de ha esetleg ezen át is ugranak és továbbra is próbálkoznak és közönséget is találnak az már mindenkinek a maga reszortja mit vesz be a gyomra!!!

2010. február 14., vasárnap

Valentin nap

Sosem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de emlékszem D.vel az első Valentin napon tudatlanul, ösztönösen ugyanazt az ajándékot vettük egymásnak. Ezt jelnek vettem...;)
Szóval az ünnepi programunk így szólt:
szombat este a Merlinbe balkánparty Kal zenekar kicsit délszláv, kicsit túlpörgős, de én bírom buliban az ilyen stílusú zenét :) Jó volt körbe nézni és látni, hogy nem csak tinik járnak bulizni és még népszerű(sitett) emberkékkel is összefut az ember pl. Szőke Zoltán alias Berényi Miklós, hát az biztos a sármja az nem érvényesül a valós életben :D
A többiek hamar megunták vagy szomjasak voltak nem tudom és kikóborogtak még egy sörkörre amit én inkább kihagytam aztán átvonulás a Castro bisztróba ahol kifogtuk éjjel 1 -kor az utolsó kört még. Kicsit lepukkant helynek tűnik elsőre, olyan művésziesen lepukkantnak úgyhogy akkor inkább trendinek.
Állitólag finom bablevest adnak bár nem tudom elképzelni, hogy ilyen füstös helyen hogy is eshet jól bármi is?! Bizony néha nagyon elkap a sznobkodás főleg mikor 2 körül felálltunk és a fiúk úgy gondolták megejtenek egy talponállóba még egy kört. Hát ott kicsit elszakadt a cérna, mert ez már a legalja mindennek amit képzelek az életről. Leltár: unott taxisok pénznyelő automatát püfölve, egy hajléktalannak kinéző férfi státuszát nem tudtam kivenni, mert miután lepucolta a pultokat bekérezkedett a wc-re, amit a csapos távirányított a pultja alól. Hát nem kicsit lehangoló hely az ilyen Mónika showt élőben lehetne követni...

Valentin nap, vasárnap...nehezen rábeszéltem D.ét, hogy felmenjünk sétálni a várba, mivel másnapos volt nem sok kedve volt hozzá sőt félúton már majdnem visszafordított, de én örömmel viszonozni akartam neki az esti "talponállós" estét úgyhogy kitartottam a séta mellett. Szerencsére persze, hogy aztán már jobban lett ;) meg is jegyeztem, hogy tűz is víz vagyunk a programok terén... De igazán élvezetes dolog sétálni Bp.en, a várban meg különösen elsőosztályú...bizonyíték pár kép itt

gyakrabban kellene...

És még egy sor Madonnának, du. koncertfelvételt néztem a tv-ben isteni ez a NŐ :D

2010. február 11., csütörtök

Emberi játszmák

Ha magunkba nézünk vajon hány életünkben résztvevő embert szeretünk?! Úgy igazán...akit elfogadunk olyannak amilyen, akivel igazán jólesik beszélgetni, találkozni, akit meghallgatunk, akinek elmondjuk bizalommal, hogy mi a problémánk vagy örömünk. Aki tükörképünk és nem félünk belenézni...
Egy könyvet olvasva (mert ha olvasol, gondolkodsz is néha) felnézel és rádöbbensz, hogy az igazi életben s kapcsolatainkban semmi sem olyan fekete vagy fehér. Kiindulhatunk abból, hogy már magunkat sem fogadjuk el, bizonyítani akarunk olyan embereknek akiktől függünk valamilyen szempontból vagy bizonyítani akarunk magunknak, hogy milyen klasszak vagyunk mert ezt meg azt is kipipálhatjuk, kritizálunk másokat, mert nem úgy gondolkodnak mint mi, nem úgy cselekednek ahogy mi, félünk öregedni, félünk hogy elhagynak vagy csalunk csak úgy mert jólesik, csalunk mert csalnak vagy mert mások is ezt csinálják. Aztán váltunk aztán minden kezdődik elölről.
Úgy érzem ez tananyagként kellene szerepeljen vagy a szülők legfontosabb feladata lehetne, hogy a kicsi fiatal emberkéket megtanítsák okosan szeretni és élni. Ez a beírásom pár nappal ezelőtt kezdődött, de valamiért megakadtam aztán történt valami ami kimozdított a nyugodt lelki érzetemből és szűköltem mint egy kis vadállat...holott nem az lenne a természetes, ha bántanak forduljunk el és lépjünk tovább???!!!...de a bolond ember az elveszthető dologhoz még jobban ragaszkodik. De mindenáron??? És ha valaki menni akar akkor mindenképp ragaszkodnunk kellene, hogy magunkhoz láncoljuk??? Sok hasonló átfordult most az agyamon aztán persze az ember lenyugszik mikor minden elcsitul a legközelebbi csatáig. Ez a társas lét egyik negatívuma és pozitívuma, hogy sosem érezheted magad biztonságban mert néha akad más aki belép és megzavarja az álló vizet ami jól is meg rosszul is elsülhet...

Olvastam és nagyon megragadt:
Rengeteg hibát elkövethetsz az életben, egyet nem: amelyik tönkretesz!

2010. február 6., szombat

Heti menü...

Kicsi életem hideg, sötét, lehangolt korszaka ez a két hónap...nosztalgiával gondolok a decemberi hónapra holott akkor azt úgy láttam hogy az ez...de az üzletben lévő semmittevés felzabálja minden kis idegszálamat. A héten sokszor felordítottam párszor az üzletben csak jelezve inkább magamnak, hogy még élek és nem fordultam túlságosan a gondolataimban és még képes vagyok a külvilág felé is nyilvánulni. Ha választásra kényszerülnék az öngyilkosság vagy remete élet között azt hiszem az előbbit választanám örömmel :( főleg mikor tetézi egy rémes meglepi email az erős magányomat: a két vizsgám össz. 50 ezer huf...FUCK...

Viszont pár esemény azért feldobta a hetemet, napjaimat...ott volt a keddi Pilates ami nem is örömöt inkább csak valami jó közérzetet okoz...és a csütörtöki ünneplés a Morrison's opera-ban ahol megünnepeltük Kata új melóját annyira, hogy még szóba sem hoztuk direkte, babonából...Pesti életem 12 éve alatt egyszer sem fordultam se itt se a Morrison's 2-be most is inkább sztem az olcsó koktélozás lehetősége vitt le minket. Nagyon pince, nagyon szűk az egyre szaporodó kissé fiatal emberkék miatt, kicsit büdös és hideg helység, de nagyon hamar feltalálja az ember magát leginkább a finom koktélok hatására ;) olyan hatása volt mint egy nagy házibulinak sok ismeretlennel. Iszogatás, tánc, éneklés (karaoke) és wc-re járás...szóval klassz volt, azt hiszem favorizálom ezt a helyet.

hehe jó kis csapat!!!

Ma kimaradt de holnap Mangalica fesztivál

sztem tök édesek...

most melyik is a malac???

vasárnapi szegény munkások...

egy kis kóbász evés után akár jöhet egy sima séta a környéken :D mivel lelkierőt kell gyűjtenem a jövő héthez IS...


Egy kis zene és művészet... jót tesz!!! :D

2010. január 31., vasárnap

Téli harmónia

Ez már tuti...gyerekkorom pillanatai térnek vissza mikor mennyire is imádtuk a havat. Persze mert csak a pozitív érzetét ismertük...tiszta fehérség, hógolyózás, hóemberépítés, szánkózás aztán korcsolyázás...emlékszem képes voltam órákig a két számmal nagyobb, megörököl,t lestrapált korcsolyával bénázni az utcánkban...
Szombattal reggellel kezdődött. Hózimankóban elindulni olyan érzettel mintha egyenest szibériai földrészre kerültem volna. Nem kicsit hiányzott egy hótaposó...még jó, hogy nem a magas sarkú kis csizmácskában indultam el, mert sztem még mindig ott toporognék félúton. Pár óra unalom idegenforgalmi földrajzon aminek az lett az agyterméke, hogy megfogadtam ez az egyik új projektem, hogy felfedezem Magyarországot...majdnem minden hétvégén elindulni rövidebb-hosszabb távra...és aztán bejárhattuk D.vel a WCC-t (tanul az ember ;) egy nagyon szép, hasznos drága fürdőköpenyért ami még Karácsonyra volt nekem beígérve! Félúton a Skála és WCC között összetaliztunk drága, régi barátnőmmel Zsuzsival. Ó hogy hiányzott nekem... nem szabadna, hogy megszakadjon kapcsolat régi barátokkal, mert magadból veszítesz el valamit...

Szóval a hó szépségét megtapasztalhattam ma is...kicsit kómásan, majdnem másnaposan elindultunk D.vel ki Gyömrőre.
Előzménye egy baráti párral elköltött késő esti töltött káposzta vacsi meg finom sütievés, éjfél utáni filmnézés (Brad Pitt-el inglisül) és aztán nem kevés igyekezet, hogy el is aludjak. Reggel gyors vendég kipaterolás, majdnem gyors indulás, majdnem fázás és aztán szerencsés megérkezés. Finom ebéd, kis hógolyózás, kis hóember igazítás aztán irány szánkázni. Hát az nagyon izgi főleg, hogy egyszer elbuktam egyszer meg a bokorban akadtam fenn az ötödiknél meg már egyáltalán nem voltam képes megmászni a dombot. De tök jó volt. Ellentmondok magamnak, de nagyon élveztem a kellemes hideget és a 20 centis havat mindenhol, de még mindig nem bánnám, ha holnap arra ébrednék, hogy 30 fok van...;)

2010. január 25., hétfő

Amikor kötelező

a mozgás!!! Hát nem is tudom sosem voltam oda a torna órákért sőt azért sem, hogy csak úgy fussak céltalanul, de most igazán bánom...felkészületlen vagyok nem bírja se a testem se a tüdőm se a szellemem az intenzív mozgást...de megerőltetem magam és rutinom lesz, mert ez az egyik "fogadásom" erre az évre.
Problémáim: konditerem...hát nem is olyan egyszerű az ottlét, tele olyan gépekkel amikre azt sem tudom melyik felére kell ülni vagy hogy egyáltalán mit kell kezdeni vele, a másik meg hogy tele van kigyúrt vagy félig kigyúrt pasikkal akik mint gúnár módra sétálgatnak ott és szemrevételezik az izzadt lány felhozatalt ;) az izomszag...nem kicsit émelyítő mikor belépsz...de ezeken túllépek és a mozgás jótékony hatására és "örömére" fogok figyelni ezután...
Végre a hétvégém is kicsit élvezetesebben telt, megfigyelésem alapján dec. óta minden hétvége vagy családlátogatással telt vagy itthon gubbasztással.
Ezért szombaton moziba mentem Katával és Dorothyval a Sherlock Holmes-ra 8/10, D.t eddig is nehéz volt rávennem de az Avatar óta lehetetlen. Élvezetes volt, nekem általában bejönnek Guy Ritchie filmjei, kedvelem ezt a fajta szarkasztikus humort, agyafúrtsággal és akcióval vegyítve. Mintha Dr. House köszönt volna vissza...csak persze jobb pasiban ;) Szeretem Robert Downey Jr. nemcsak kinézete miatt, de szerintem az egyik legjobb amerikai színész csak hát kicsit önsorsrontó típus.
Szóval a hétvégém igen változatos volt, kiegészítve a vasárnapi délutáni kondizással és késő esti kemény vacsorával baráti társasággal meg fiúk által nézett focival ami elég hangos ovációt váltott ki belőlük gondolom a szomszédaink örömére :D

A mai hírek arról számoltak be, hogy számítások alapján ma van az év legdepressziósabb napja...hehe ez már olyan mint a Valentin nap vagy az anyák napja...???

2010. január 18., hétfő

Kis lépésekkel...

hogyan lehet nagy tetteket véghez vinni??? Hogyan emelkedj, ha a rizikó nagysága mindig visszarettent...és ha ez történik...és ha az történik...???!!! Úgy gondolom a 30-as éveink elején lehetünk a legtettrekészebbek, mert már elég időt éltünk ahhoz, hogy tudjuk mit akarunk és már rájöttünk az élet véges és nincs vesztegetnivaló időnk és gyorsan ki kell találnunk mit is akarunk az élettől vagy magunktól vagy a másiktól. Elértem egy olyan stádiumot amikor már elvárom magamtól, hogy ne bas@am el továbbra is az időmet és ezt persze attól az embertől is elvárom akivel megosztani kívánom.
Nem vagyok eléggé naiv...tudom az élet hoz néha olyan fordulatot amit senki sem kíván, ami akár is földbe döngölhet szó szoros értelmében de ez az élet rendje vagy nevezhetjük sorsnak vagy bárminek.
Előttem nem volt soha kitaposva az út...egy bizonyos szint fölé magam kellett emelkedjek és nem áll tárt karokkal senki előttem vagy mögöttem. Csak én vagyok, ha előre megyek ha hátracsúszok...érzem, tudom. És nehéz így emelkedni mert igen kényelmesebb egy helyben tespedni...és azt mondom jó lenne bátrabb lenni...és jó lenne ha az a valaki elkísérne...
"maradj szorosan a nyomában annak amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig vagy oda ahol egyedül te érted meg, hogy nincs itt a csúcs"




2010. január 13., szerda

Én is sztrájkolnék...

sok dologért.
Szégyellem magam, mert alapvetően támogatom az olyasmit ami összefogással az én és a te érdekedben történik, de úgy érzem nem lehet kb 2 millió ember életét megkeseríteni -hozzászámítva, hogy turisták is vannak elvétve - hosszú távon a másik meg hogy hatalmas dugó alakul ki - amúgy sem egy dugómentes övezet Budapest - és persze ezáltal stressz, szmog is...
és a másik, ha reggel azt mondják ezen a vonalon járnak akkor este is járjanak, mert az agyalágyult ember úgy tervezi meg a bejutást vagy az otthonmaradást és nem álldogál este tanácstalanul a hidegben...
Érdekes módon ott ahol a legnagyobb csőd veszélye, ahol fejetlenség uralkodik, ahol csak úgy osztogatják a milliós végkielégítést, ahol elég nagy gyakorisággal emelik az utazás árát csak úgy félévenként sztrájkot hirdetnek!!!
Tényleg nem sajnálom tőlük a fizetésemelést, de nem tudom az a bkv. sztrájkoló mit szólna, ha épp külföldre menne vagy beteg lenne és az illetők épp akkor hirdetnek nagyobb lefolyású sztrájkot...egy kis rendszert jobban belevihetnének...lehetne pl. csak 1-2 órára naponta ha már több ideig tart...
Szóval nem vagyok kibékülve, mert plusz kiadásom lesz holott nincs keretem kis taxizásokra és mi akik rendszeresen megvesszük a bérleteket úgy gondolom ennyi pénzért ne legyünk napokra korlátozva...

és legyen egy kis humor egy kis előítélettel aminek valljuk be mindig van alapja ;D

Hagyományos (konzervatív) gazdaság:Van két tehened. Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát. Az állatállományod gyarapodik, a jövedelméből nyugdíjba mész.
Indiai gazdaság:Van két tehened.Szentként tiszteled őket. Éhen halsz.
Amerikai gazdaság: Van két tehened. Az egyiket eladod, a másikat pedig arra kényszeríted, hogy 4 tehén helyett tejeljen. Megdöbbensz, amikor a tehén váratlanul elpusztul. Az esetet ráfogod egy olyan országra, amelyiknek van tehene, és azokat természetes körülmények között tartja. Bejelented, hogy az ország veszélyt jelent az emberiségre. A világ megvédése érdekében megtámadod az illető országot és elkobzod a teheneit.
Francia gazdaság: Van két tehened. Sztrájkolsz, mert három tehenet akarsz.
Német gazdaság: Van két tehened. Továbbfejleszted őket, így 100 évig élnek, havonta csak egyszer esznek és megfejik önmagukat.
Angol gazdaság: Van két tehened. Mindkettő kerge.
Olasz gazdaság: Van két tehened, csak nem tudod, hogy hol vannak. Elmész sziesztázni...:D
Svájci gazdaság: Van 5000 tehened, de egyik sem a tied. Másokkal fizettetsz a megőrzésükért.
Japán gazdaság: Van két tehened. Átalakítod őket, így az eredeti méret 1/10-ére csökkennek és hússzor több tejet adnak, mint a normál méretű tehenek. Ezután cuki kis rajzfilmfigurákat készítesz róluk, és Cowkimon néven, az egész világon árusítod őket.
Orosz gazdaság: Van két tehened. Megszámolod őket, és azt tapasztalod, hogy öten vannak.
Újra megszámolod, ekkor 72 tehén az eredmény. Megint megszámolod, most 17 tehenet találsz.
Feladod és kinyitsz egy újabb üveg vodkát.
Magyar gazdaság: Van az államnak két tehene. A felelős vezető a tejet hazaviszi, majd bebizonyítja, hogy a teheneket privatizálni kell, hiszen az üzletág ráfizetéses. Elhatározzák a tehenek jelképes összegért történő eladását, majd meghirdetik a helyi újságban, amely egy példányos és csak a vezetőnek jár. A vezető megpályázza a marhatendert, és csodák csodája: meg is nyeri! Rögtön tart egy sajtótájékoztatót, hogy részéről mekkora áldozat a vállára venni ezt a két gyengén működő tehenet. Ezután politikai pályára lép, és ilyen módon az eredeti két tehénnel maga köré gyűjt még egy csomó marhát... ;)

Születés

Bár a héten lett volna a kiírt időpont vagyis a 40-ik hét, de Dalma március 23-án megszületett 38+4 napra 2900 grammal és 47 cm-el. 400 gra...