Betegség

Mire elkezdem, hogy többet törődjek az egészségemmel, nézem mit-mikor eszem, próbálok mozogni erre kitört rajtam valami... csak találgatni lehet az okát és az eredmény egy rakás vizsgálat ami okos dolog csakhogy a frászt hozza rám, hogy mi fog kiderülni!
Szóval péntek reggel valami megszédített rendesen mert egész nap fennállt a hányásokkal kiegészítve. Emlékezetem szerint egyszer ájultam el épp pontosan akkor mikor elütött egy autó, mert az hogy ütköztünk kiesett csak az eleje és vége maradt meg. Még gyermek voltam. És hányingerem is csak akkor mikor az orromat facsarja valami, de megszokott maradni ingernek.
Most csütörtökön nagyon közel álltam mindkettőhöz: metróban elájulni és hányni. Hát kissé ciki lett volna mindkettőt elkövetni valahogy nem tudom elképzelni magam ájultan a saját h...omban és tömegben... Valamiképpen hazatántorogtam és durr bele... egész nap ez ment alvással kiegészülve.
Másnap szintén megmaradt a szédülés, el is mentünk dokihoz (anyakönyvvezető helyett, mert ugye azért vettem ki a pénteket és nem nem pánikoltam be, de...) aki nem talált semmi érdemlegeset ezért sürgősen beutalót írt a neurológiára... hát ezt pont nem rám szabták ;) Kikérdeztek, megvizsgáltak...semmi, de azért vagy pont azért beutaló a szemészetre, fül-orr-gége és labor. Kedvesek, segítőkészek voltak a dokinénik és nem kiugrom az örömtől de azért szívesen elvégeztetem a vizsgálatokat. Ennyi idősen már illene ilyet is tennem és megtanulnom a lázmérő használatát ;)
Természetesen felborította a hétvégi programot a HAZAUTAZÁST és egyben unokahúgom 18-ik szülinapi partiját. Sajnálom :(
Ma mivel D úgy gondolta haverjával nézi az első Forma1-et én elmentem Katával shoppingolni a Váci u.ban. Tulajdonosa lettem egy szoknyának (Mangó) jól jön a vizsgán meg még egy pár jeles eseményen és ennyi, mert aztán utólag kiderült, hogy a money-mat itthon hagytam. Talán mégsem véletlen, hogy a neurológián kötöttem ki a napokban ;) nem vagyok hipochonder de én attól félek, hogy elörököltem a nagyim betegségét és már ütközik ki rajtam a korai tünetek... igaz neki 60 éves korában diagnosztizálták a betegségét...még nagyon korai lenne!!!
Szóval a jelekre mindenképp figyelek mert vajon nem a tudatalattim figyelmeztet, hogy mit nem lenne helyes megtennem?! Hát egyszer mindenre fény derül mert a sorsomat nem játszhatom ki ugyebár???