Az első idei posztom :)) mennyire tényszerű, hogy mikor az évszám egyik napról a màsikra változik mi emberek mindenféle életmódváltást, leszokást, rászokást fogadunk meg aztán persze jó, ha egy részét betartjuk :D Márciusban általában már elfelejtjük, hogy ÚjÉv van!
Általában nem szeretem fogadásaimat kimondani, leírni, mert akkor görcsösen kötve, rabja leszek az általam "törvénybe" foglalt kliséknek amiket vagy elfelejtek vagy nem tudok betartani vagy nem is akarok. Rossz példa az mikor valaki a cigit akarja elhagyni.... aztán harmadnap el is felejti!
De persze ez is mint minden életünk velejárója... valahogy
"megmérettél és könnyűnek találtattál"
Kinek mi a súlya, mármint az összegèsznek: az embernek, a tetteinek, a szavainak, a sorsának... a lényeg ugyanaz cipelni kell!!!
Ha néz az ember és figyel gyorsan összeáll az a kép.
Van akinél a tervek flottul mennek minden úgy történik ahogy a nagykönyvben megvan írva, de kapcsolatuk macska-egér harc, másnál minden tökéletes, összhang, anyagi könnyedség, de a bizalmatlanság, a sok korlát leszűkíti az életteret, másnál- hát sajnos ott nem sok a kiegyensúlyozottság, de bámulatraméltó, hogy valaki minden ellenére milyen kezdeti lángolással tudja szeretni a másikat. Másnál a függetlenség, maga ura senki nem bántja, senki nem szól bele semmibe, de persze ennek az ára meg a magány. Másnál meg látszólag minden rendben, de valójában mindennel küzdenek. ;) a leplezés nagy mesterei
Szóval mindenki élete egy nagy mix...remélem senki nem haragszik meg, olyan karakán életjellemzőket írtam, hogy szinte olyan mintha odaírtam volna a nevet! :))
Egy dologra bizonyosan rájöttem minél erősebb karakter valaki annál nehezebb köveket görget elé a sorsa. A karakánság is egy súly, egy vonzó és taszító tulajdonság egyszerre. Vonzó mert értékes, bámulatraméltó, de nehéz vele hosszú távon együtt élni. Fárasztó és lohasztó. Egyrészt mert ez egy masculin tulajdonság így férfiban elviselhetőbb mint a nőben.
Pl. Rambo kutyám egy karakán személyiség. Olyan mintha mindenről véleménye lenne, mindenhol ott van. Ő egy bohóc, imádnivaló, de egy idő után fárasztó, mindig a középpontban akar lenni és csak őt szabad szeretni... Philip finomabb, úribb személyiség, van saját élettere, szinte nekünk kell keresni az alkalmat, hogy szeressük, mert olyan kicsike, finomka, védeni való kicsi lénye van.
Az ember azért persze komplexebb!
Fura, de átgondolva szerintem is létezik ez a törvényszerűség, "minél erősebb karakter valaki annál nehezebb köveket görget elé a sorsa", kíváncsi lennék miért van ez így?!
VálaszTörléstalán, hogy megismerje a határait... :))
VálaszTörlés