Végre nyár

 Hihetetlen hogy tud az ember szomjazni a napsütésre! :)) én az év 365 napján is simán elviselném egy kis záporral vegyítve de csak azért, hogy a zöldnek kedvezzünk. Rabja lettem a zöld növényeknek :)) viszont a virágokat azon kívül, hogy szépnek találom macerásnak is! De kinek ideje és kedve az nyugodtan... gyönyörű tud lenni egy rendbentartott kert virágokkal tele.

Sajnos nekem most anyagilag sem futja és még a végleges kompozíció sincs meg bennem, hogy mit akarok. Tujákat és egy fát mindenképp! 

Más!

Extra hírek vannak mostanság az országban! Árad a Duna rendesen, remélhetőleg már a végénél járunk nagyon sok szakember és civil dolgozik ezerrel, hogy megfékezzék. Természetesen a víz nagy úr, de reméljük nem követel nagy áldozatot. Nagyon megható ilyenkor làtni az összefogást a magyar embernél!!!

Már 2 hetes hír, hogy Erőss Zsolt és Kis Péter odaveszett. Ez mint általában a dolgok megosztják az embereket. Van aki hősnek tekínti Zsoltot van aki felelőtlennek! Szerintem mindkét részről van igazság, de én akkor is rendkívüli embernek tartom. Tény veszélyes dolgot űzött, a hegy néha nem viccel emberáldozatot követel, de hát egy autó, motor is veszélyes vagy egy bringázás a pesti utakon. Vagy az egészségtelen életmód, mozgásszegény mindennapok. Szerintem Zsolt sok csodát megélt és végül is számára legkedvesebb helyen nyugszik a teste. De nem meghalni ment oda fel! A családja siratja mert egy apát, férjet  veszítettek el! De biztos büszkék lesznek rá, aki nem azert halt meg mert gyorsan hajtott részegen vagy mert... de az élet törvénye mindig érvényesül, ha hibázol a sors lecsaphat.

R.I.P. sajnálatos mikor rendkívüli emberek vesznek oda, életművük befejezése nélkül!

Hasonulás kontra ellentét

Vajon csak szimplán hasonulunk a körülöttünk lévőkhöz vagy alapjáraton a hozzánk hasonlókhoz vonzódunk az élet minden szegmensében?! Véleményem szerint mindkettő érvényesül azonban lehet más más arányban.De van mikor hirtelen arra eszmélsz, hogy létezik ellentét is! És mivel változunk az idő előrehaladtával meglehet, hogy a másik akivel szoros kapcsolatban vagyunk már nem hasonulni akar hanem ellentétes irányban haladni...?!

Fura az emberi természet. Nekem elvem, hogy a hosszú kapcsolat titka minden téren a kiegyensúlyozottság aminek alapja, hogy a dolgok hasonló értékkel bírjanak, hasonló célokkal. És ennek nem szabadna változnia! Mert ha hagyja az ember, hogy a szál elgyengüljön előbb utóbb szakadni fog. Természetesen mindenre van megoldás. Toldozni foltozni lehet a dolgokat és nyüstölni, de a mai világunk az újban hisz. Mert könnyebb egy új dolgot használatba venni még ha az idő ellenünk is dolgozik.

Eljutottam a koromnak egy olyan szintjére mikor érzem, hogy rohamosan telik az idő. Hogy nagyon szívesen megállítanám a homokórát mert rohamosan közeleg az a valami. Természetesen ez az optimista érzetem, hogy már hamarosan öreglány leszek, mert az ember ösztönösen kizárja, hogy valami által idő előtt lesz vége.

Péntek este beültem régi barátaimmal biliárdozni :) nagyon jó volt viszontlátni őket. Ilyenkor szembesülsz, hogy alapjáraton az ember nem változik csak a viszony alakulhat. Talán a kölcsönhatás miatt.

De két barát mivel közvetlen nem vesznek részt egymás életében  egy ilyen találkozás alkalma újra előhozza a múltat és az alap énüket. Minden sallangmentes mert minden ilyen találkozás stagnál minket. De ehhez kell a hasonlóság, hogy ezt élvezni tudjuk. Ha valaki fényévekre elhalad mellettünk akkor ott megszakad valami. 

Ez tapasztalat.

Keiko még mindig lány

és ennek megvannak a hátrányai. 

Mert a kandurok hamarabb megérzik, hogy tüzelni fog mint ő maga. Má3 napja itt lebzsel 3 kandur és erősen őrizték mikor kint volt. Mozdulni sem tudott szegényke. Volt egy fekete, egy szürke-fehér cirmos, és egy fehér. Aki a  legnagyobb és legrámenősebb volt. Ő nyert. Elüldözte az összes többit és sajnos majdnem sikerült neki Keikót felcsinalja de időben észrevettük így lehoztam Keikót a sufnitetőröl. Bevallom félek kicsit a kanduroktól! Olyan nagyok és szemtelennek tűnnek. De aztán rájöttem, hogy végül is ők is csak aranyos cicák valamiképp csak mivel én Keiko méretéhez vagyok szokva, aki extra mini így furán tekintek egy Philip méretű macskára :)

Szergej mert így neveztük éjfélig strázsált kint, gondolom várta Keikót meg egyben őrizte a többi kandurtól a területet. Aztán reggel már nem volt itt, valószínüleg fázott.

Amúgy jóképű cica nagyon szép égszínkék szemekkel igaz fehér bundája kissé koszos-kopott, de nem hinném, hogy homeless lenne. Csak sok időt és energiát tölt Keiko félék becserkészésével! :D

Fű

Életem első komoly kertiélménye :) felkapáltuk az udvart bő 1 hete, aztán az előírt módon tettük a lépéseket. Amivel nem számoltunk, hogy rá 2 napra a nagy zivatar kis pontokban összegyűjtötte a magvakat amit én másnap gereblyével próbáltam újra szétteríteni de így is nagyon gyér lett. De növöget már simán 1-2 centis. Az elhalt magvak sorsa viszont kérdéses, hogy miért nem keltek ki?! Lehet selejtesek voltak vagy nem kaptak elég mannát :))

Viszont már van egy szép cserepes sárgaviragú fácskánk (ajándék) amiből pontosan nem tudom mi lesz es mi a neve... És van 2 kicsi tujánk! Kísérletezünk ;) igazából nagyon rákantattam most a zöldekre!!!

Nagyon sok ötletem van de persze ez is pénz kérdése. A sufni falát szeretném futó valamivel befedni és valami tetős teraszt is alkotni ide. Egy pár inspiráló kép 

Elköltöztünk

Végre egy időpont ami stimmelt a költözéshez! Április 21.
Nagyjából mindennel megvoltunk csak a kazán nem volt beüzemelve ami azt jelentette, hogy fürdéshez melegítenünk kellett. 80-as évek fíling :)
A kutyák nagyon jól érzik magukat és a cica és én is és D is. Igaz foghíjas még itt minden van egy rakás dolog ami nagyon hiányzik pl. fű vagy még egy vállfás szekrény de alapjáraton minden megvan, hogy nagyon jól érezzük magunkat!
Valójában imádom :))

Költözünk

Remélhetőleg végre utolsó olyan hétvégénk mikor csak leugrottunk a házhoz.
Jövő vasárnap zárjuk az Orczyt :)) REMÉLHETŐLEG!
Még messze nem vagyunk készen, udvarunk csak föld, de legalább már nincs gödör, ház előtt úgy néz ki mintha még építkeznénk :) az udvar vége még tele lommal, lakberendezés hiányos DE végülis lakható. Első olyan dolog az életemben mikor abszolúte nem érdekel, hogy valakinek tetszik vagy nem tetszik. Mert annyira de annyira a miénk!!! Ez még nagyon új érzés számomra pedig már 1 éve kóstolgathatom, de igazából mintha most fognám fel. Már értem, hogy a család mellett miért erre törekszik mindenki. Olyan mintha ez is a gyereked lenne bár nincs véred benne de minden izzadt filléred ott van a falaiban. Szóval csak ajánlani tudom bár a veszélyforrása megvan mert vagy összetart vagy szétrombol. Már nem leszel olyan mint előtte!

Gasztro párbaj

Hú egyik legszemtelenebb dologgal szembesültem ma... ok, hogy D szeret és tud főzni, becsülendő dolog egy férjnél, emeli az értékét, de hogy úgy adta elő az instrukcióit mintha én meg kezdő lennék vagyis már a kezdeteknél elfogom rontani az már több volt a soknál. Mi sem dühít fel jobban mint a jogtalan kritika. Még el sem készült az a valami, de már abban lát potenciált, hogy elrontom. Amúgy úgy tartom valakinek a főztjére épp úgy nem illik azt mondani, hogy nem jó mint ahogy valakinek a gyerekére azt mondani, hogy nem szép! Faragatlanság és rosszindulatúság egyben!
Természetesen nem rontottam el a brassóitl!!! Sőt nagyon nagyon finom lett és ha hagytam volna 3xor szedett volna a tányérjára... úgyhogy asszem sajnálta volna, ha a megelőző szavai hatására fején landolt volna.
Magam védelmére: nem sokszor és nem túl változatosan főzök, de amit igen azt nem rontom el. Az igenis ehető! Csak mert jobb szeretek enni mint főzni még meglehet az igényem, hogy ne maszlagot tegyek ki a tányérra!!! A főzés általában nálam szükség megoldás, túl sok időt és energiát rabol el és túl kevés és lanyha a dicséret és ováció érte ;))
Talán az új konyhám majd megfertőz...