Még tart a nyárias meleg, de főleg éjszaka mar nagyon érződik, hogy nyakunkon az ősz! Pont a tegnap észrevételeztem, hogy már 7 után szürkül és még 8 előtt sötét van. Ez eléggé lerövidíti a napot, mert már 9 után úgy éreztem folyamatosan, hogy alvás idő van. Talán azért is, mert rosszul alszom mostanában. Van, hogy még hajnal előtt megébredek és csak kattog az agyam. Persze legfőképp a házon.
Iszonyatos meló energiailag és anyagilag egy ház, ezt ezidáig nem tudatosult bennem. Elindulsz egy bizonyos összeggel aztán az gyorsan elkezd hatványozódni. Erre legjobb példám a laminált padlóvásárlás tervem: elindultam, hogy 40 E ft lesz és a pénztárnál már 74E a végösszeg! És ez igaz az egész ház alakítására. Eredetileg csak pár fal kiütése, emelése, a fűtés korszerűsítése, a burkolás- festés volt a cél... ez meg is felelt a kezdő tőkénknek. De nem mi mélybe ugrottunk és mélyen zsebünkbe kellett nyúlnunk emiatt. 7-ik hónap és mi átlag havi 300 ezret még ráforditottunk az induló tőkén kívül. Meg azon kívül, hogy van a hitel és 2 ház rezsije... Soha de soha nem mennék bele mégegyszer egy teljes felújitásba vagy építkezésbe!!!
Persze a gondolataim, terveim előrébb járnak mint a megvalósítás! Egyrészt anyagi okok miatt. Így mindig kikapcsoltam az agyam egy időre, de ahogy haladunk egyre nehezebb leállnom. Még soha nem vártam ennyire a nyár végét és a vásár kezdetét. Nevetséges de megváltásként gondolok rá.
A kapcsolatunk hol jobb hol pocsék formában van. Míg én megpróbálom úgy venni a problémákat, hogy megoldjuk D már türelmét veszti mindenen. Fogy a lelkesedése, ahogy haladunk a házzal úgy fogy el a körme az ujjain. Ezt a stresszes életvitelt nem neki találták ki, olyan mint egy kazán egy szikra és már 100 fokon őrli magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése