Időcsúsza

Énem viaskodik. Akinek nincs rengeteg ideje, mármint 24 órából 24 órája szabad és kötetlen az elég nehezen tudja összeegyeztetni az idejét az érdeklődési körével.
Ez a hetem szabályosan full volt. Hétfő kocsma, szerda fodrászat, csütörtök kocsma, péntek shopping, szombat szülinapi parti.

Közben bebringáztam reggel-este a váciba. Közben eldöntöttem, hogy futni fogok heti 3 napot és esténként olvasom a kölcsön kapott könyvet amit reményeim szerint ki kellett olvassam a héten.
Ez a kettó nem sikerült. Vasárnap futottam utoljára, a könyvből meg 80 oldalt olvastam a héten.
Szóval sírok megint, nincs időm. Nincs időm egyszerre munkára, sportra, barátokra, elmém csiszolására, házastársi kapcsolat ápolására... túl rövid nekem a 24 óra. Vagy túl sokat dolgozom mert túl sok más igényem van a munkán kívül.
És visszatérve a legfontosabb dologra, házastársi kapcsolat... az élet úgy elvesz ahogy ad.
Ahogy adta a vágyat, hogy eleinte minden percedet vele töltsd szép lassan kiszorítja minden más. Hisz ő ott van, otthon. Egymás mellett aludhatunk. Jelen esetemben a férjemmel töltöm a legkevesebb időt éber állapotban. És érzem, hogy nem jó. Hogy több idő kell mert leszokunk egymásról.
Van egy fotó. Ami számomra megtestesíti a párkapcsolat lényegét. Hogy ennek a fotónak minden mozzanatára szüksége van egy párnak.
Szeretet, idő, odafigyelés, tisztelet, érték