Könyvek

Mióta Szonja úgy döntött, hogy kint hajlandó csak elaludni így kénytelen vagyok őt őrizve olyan tevékenységet folytatni ami leköt. A kinti terasz túl messze van, hogy vegye a wifi jelet a telefonom így hamar elfogy a netem főleg úgy hogy Szonjának zenét is rakok az elalváshoz. Kell a ritmus neki a hintázáshoz. Így elkezdtem olvasni, megint egyre többet. Így alakitja ki az ember a szokásait, az életét. A mindennapjaink arról szólnak amit mi alakitunk ki magunknak. Az alvás, a filmek, az ételek, a dohányzás, a kapcsolataink, könyvek, utazás, jólét, nyugodtság, stressz.... minden mi vagyunk. Szokásaink rabja vagyunk az már más kérdés, hogy jók e vagy rosszak, hogy színesiti e az életünket vagy szürkíti. Én úgy érzem az olvasás pozitív hatással van rám. Nem azt mondom, hogy unom a 21 sz.-i életet... internet, facebook, insta... de tényleg sok időt eltölt az ember virtuális térben. Kb persze ugyanaz mintha egy könyvet olvasna az ember csak több az inger. Képek, hírek inger inger hátán. A mai gyerekeket nem csoda, hogy csak ez köti le. Szerintem ha a modern ember választana az alvást ki is iktatná az életéből. Én pl. imádok aludni, mindig is imádtam. Igaz korán fekvő és korán kelő típus vagyok, de imádok néha du is aludni egy rövidet. Ez persze nehezen kivitelezhető, ha dolgozik az ember akkor azért, ha gyereke van akkor azért.És imádom az európai filmeket. Lassabbak és mélyebb mondanivalóval rendelkeznek mint az amerikai társai. Már ha ez kell egy filmhez. Vannak emberek körülöttem akiket már egy film sem köt le. Nincs türelmük pl Dani. Amióta gyerek van nem sok filmet néztünk együtt meg, számára ott vannak az amerikai, könnyed sorozatok. Így kapcsolja ki a munkát. És keveset alszik. Meg stresszes is.

Szonja is nagyon rossz alvó. Mintha már most be akarná kebelezni az életet és sajnálja az időt az alvásra. Szabályosan hisztirohamot kap ha altatni szeretném így marad a kinti levegő, a hintázás, zene... ennek már nem tud ellenállni az elméje. 

Egyik könyv már régóta érdekelt Hygge - A dán életérzés, amely boldoggá tesz. Természetesen ez a magyar embernek kissé visszás dolog mert közben azt sugallja a könyv, hogy az egyszerűség a kulcsa mindennek, de ugye a dán életszínvonalat nem kell bemutatni. Egyik legjobban élő európai ország. Ők már felhabzsoltak mindent, megengedhetnek maguknak nagyjából mindent így persze könnyebb elengedni a dolgokat. Az átlag magyar ember még halmozni akarja a vagyonát. Sokat kell dolgoznia is ezért. Még ahhoz is hogy egyszerűen, nyugodtan éljen el kell érjen egy bizonyos színvonalat ami azt jelenti a munka tölti ki élete nagy részét élete bizonyos szakaszában.
A legtöbb ismereősöm tényleg sokat dolgozik és alig pihen, a nyaralás luxus, a téli kikapcsolódás meg annál inkább. Igaz nem is élnek rossz színvonalon és amijük van mind maguknak köszönhetik és büszkék lehetnek rá. 

A másik könyv amit kölcsönöztem Édes élet Itáliában, az első részt már nagyon rég megvettem, nem is tudtam, hogy van második kötete. Az itáliai fíling mindig leköt bármiről is legyen szó. Nagyjából azonos elveket vall mint a dán csak nagyobb a természettel való kapcsolódása. És extrovertált míg a dán az introvertáltságra épül inkább, de mindkettő azonos abban, hogy nem kell elszigetelt életet élni. A család, a barátok, a közösség egy élet alapköve. A munka is fontos természetesen, szerencsés ember aki azt végzi nyolc órában amit imád, de egy életet csak munkának szentelni, hogy létrehozni valamit és hajtani ezerrel szerintem egy elpocsékolt élet... kb ugyanaz mint aki meg nem csinál semmit. Csak úgy él. Ha csöves alkoholistaként akkor úgy. Egyik könyven olvastam, hogy valaki kiszámoltatta a diákjaival kb mennyi hétvégét élhetnek meg és így egyből világosabbá válik, hogy milyen rövid is az élet és hogy el lehet pazarolni.

 A harmadik könyv Esterházy Hahn-Hahn grófnő utazása még csak pár oldalt olvastam de nagyon jól passzol a többihez.