Idő

Az életünk lényeges szegmense az idő. Pontosabban az idő múlása. Legtöbbször gyorsan telik, nekünk most lassan. Gondolom ez összefügg a fontos történésekkel, ha nem zajlik semmi akkor gyorsan pörög, legalábbis én így érzem... 

5 hetes vagyok, vagyis ma 5+1, ez olyan mint mikor az életkorodat kérdezik. Ha fiatal az ember akkor hajlamos előre számolni és a be nem töltött évet mondani, később már szülinap előtt is ragaszkodunk a kisebb számhoz. 

Már nagyon várom a dokilátogatást. Elvileg akkor már 6hét+3napos leszek és kellene majd lennie szívhangnak. 

Tüneteim még nagyjából ugyanazok: fáradtság amire gondolom külön rátesz a tavaszias, váltakozó idő és a mell. Ez az egyik legjobb ami történhet egy nő testével :) Nem tudom, hogy a nagyobb mellekkel megáldott nők is ilyen boldogan érzékelik, hogy mellük egyre teltebb és súlyosabb. Tényleg. Gondolom a has növekedésével ez már kicsit elveszíti látványosságát és az örömöt eziránt, de most ez kitűnő. Émelygés ritkán van. Ha gyrosos közelében járok el nem tudom képzelni, hogy ilyen szagos valamit valaki meg tud enni vagy egy erősebb testszag eléggé kellemetlen, de kibirható. Az orrom még mindig kitűnő sajnos. 

Kilóra kevesebb vagyok pontosan 55-ről lementem 54-re, de viszont puffadok és vizesedem. Ezért a nadrágokat szűkebbnek érzem már.  Ebben közrejátszik a nagy mennyiségű progeszteron amit reggel-este beviszek a szervezetembe. Ennek pontosan utánanéztem. Gondolom 12-ik hétig rendeltetésszerűen kell szednem. A pici görcsök és nyilalások viszont teljesen elmúltak, néha húzódik ott valami, de rövid és enyhe.

Sosem képzeltem el milyen terhesnek lenni, és nagyon másokra sem figyeltem vagy érdeklődtem ezért is figyelek most magamon meg mindenféle rezdülést. Én eddig minden hónapban éreztem, hogy nem vagyok terhes és bár igazából most sem volt semmi különleges tünetem csupa premenstruációs biszbaszok voltak, de a vége felé már elkapott egy reménykeltőbb érzés. 

A hétköznapjaim meg telnek úgyanúgy. Érzelmesebb vagyok természetesen, hajlamos vagyok sokminden miatt pityergés állapotába kerülni. Emberekhez való viszonyom is furcsa. Sokkal elfogadóbb vagyok viszont érzékenyebb is. Vagyis nagyobb a szeretet érzés bennem de sebezhetőbb is vagyok.

Mindeközben rájöttem, hogy ha valamit kapunk, valamit elveszítünk. És fordítva is így igaz. Ha valamit vagy valakit elveszítünk. Az élet körforgása. És minnél erőssebben kötődtünk az elveszítetthez annál erősebben fogunk kötődni a megnyerthez. Én szeretem ezt a kis embriót aki növekedni akar bennem. És reménykedem, hogy erős és egésszéges kisbabává válik. Én mindent megteszek érte. Mert most ő a legfontosabb.