Letargia

Nagyon rossz érzés mikor nagy családi háttérrel is csak magadra számíthatsz!!!

"Segíts magadon és az Isten is megsegít"
:))))))

"Minden változik körülöttem,mindenki eltűnik kit megszerettem.Pedig én
keresem őket,de mintha szárnyra keltek volna...eltűntek mint a füst az
égben.Próbára tesz az élet.Akadályokat gőrdít elém miket nem tudok
kikerülni.Fáj az igazság,h egyedül vagyok.Egyedül s csak magamra
számíthatok.Minden más csak illuzió,üres mondatok.Szívtelen
emberek,saját érdekét nézi mindenki.Nem tudok,s nem akarok ilyenné
válni.Örülök ha valakinek,mégha számomra idegen is mosolyt csalhatok az
arcára.De már ez nekem se számít.Nem számít mert elmúlik.Változik
minden mindenki mint az évszakok,s állok magányosan.Ülök egy odvas fa
tővében ami soha sem fog zöldelleni már.Magam vagyok,szorongok,de már
nem félek nincs mitől.Nem tartok magamtól.Léha nyugodtság ami körbe
vesz.A szél erős lendülete ráz fel gondolataimból.Körbe nézek magam
körül s papírhalmok meg emberek zárnak magukba.De mégis oly nagy itt a
magány s üvölt a csend.Egyedül születünk és halunk a többi csak illuzió."