Sötétedik?!

Nemrég olvastam egy 3 éves kislányról, aki kapásból fújta a kémiai elemek vegyjelét meg, hogy mire használják és egy év múlva érettségizhet... ha visszanézek a nagyon távoli múltba szerintem engem a játékon kívül sok más nem érdekelt ebben a korban. Agyi kapacitásom mindig csak arra fókuszált ami épp érdekelt. Ahogy nemrég néztem egy élő felvételt a földgömb-ről csodaszép ahogy látszik, hogy egyik fele sötét és valahogy úgy nézhet ki az agyunk. Csak minimális fénnyel. Bár cáfolták, hogy csak agyunk 10%-át használjuk, de szerintem igaz az ahogy Einstein mondta csak ennyit használunk ki. 

Természetes, ha tanulunk fejlődik, de a tanulás is napi szinten több órás munka. A legtöbb ember megelégszik a sulikorszakból hozottakkal, mert se ideje se energiája aktivizálni az agyát. 

Én viszont kezdek szétszórt lenni. Soha nem volt szükségem határidőnaplóra ami fontos esemény az benne volt a fejemben ès figyelmeztetett is, ha közeledett. De már nem működik ilyen jól. Felejtek el dolgokat, de nagyon. Vagy romlik az emlékezőképességem vagy csak egyszerűen nem érdekelnek dolgok. Szerintem előbbi!

A testem energiàja csökkent és szerintem az agyamé is. 

Mivel nagyanyám agyérelmeszesedésbn szenvedett természetes, hogy félelmem van. Hiszen egyediek, újak vagyunk meg genetikai hulladékgyűjtők is. Minden részünket meghatározza a családfánk. 

Ahogy a pszichénk a régmúltból táplálkozik a testünk is. Mindennek lenyomata van. Élő történelem vagyunk fizikailag és lelkileg is. Ha az ember figyel ès lát tudnia kell mi minek a következménye. Egyik nagy hiba, hogy csak a jövőnek élünk, elfelejtjük a múltat, és persze nagyobb baj, hogy úgyanúgy a jelent is. Legyünk önmagunkkal szemben kicsit őszintébbek. Hogy lássuk miért is tartunk ott ahol tartunk. 

Boldogok a lelki szegények és boldogok a gyermekek. De nem vagyunk boldog felnőttek, hogy tudjuk azzá válhatunk. Hogy nem ismerünk rá szeretteinkre, hogy kik vagyunk és hogy aztán elfelejtjük hogyan kell rágni. Visszatérünk oda ahonnan kezdtük születéskor, a teljes sötétségbe zuhanunk. 

Vajon ekkor az agyunk csak egy - két ponton pislákol?!