Az élet rendje. Csalódni kell. Vársz valamire, elkezdesz reménykedni, (remény hal meg utoljára ) hogy talán most... és nem, most sem. Megint nem.
Megint nem kapod meg amit vársz. Csüggedés aztán új lendület. Talán legközelebb...
Meghalhat úgy az ember, hogy nem kapja meg amit úgy szeretne?
Nem szeretném ezt hinni ahogy azt sem, hogy ami legjobban hiányzik azt adja a sors a legnehezebben meg.
Szeretném azt hinni amit mindenki, mert hát mindenki ezt szajkózza, hogy akard és lesz.
Egészséges vagyok, van férjem, vannak barátaim, van munkám... jól vagyok csak mégis valami hiányzik.
Tudom az élet nem tökéletes senkinek nem az.
Mindenki hordja a maga kis keresztjeit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése