Két nagyon intenzív filmélményem volt mostanában. Ráhatás által.
És megint rájöttem mennyire vonzódom a művészfilmekhez. Az európai filmek általában nem nélkülöznek bizonyos művészi vénát, de szerintem az amerikai filmek az 50-es 60-as 70-es évekhez viszonyitva nagyon felszínesek és teljesen rámentek a látványvilágra. Míg ezek a filmek még teljesen a színészi játékra és rendezésre öszpontosítanak.
Sokkal valóságosabbak mint amiket mostanában a mozik vetítenek. Megmutatják az igazi érzéseket.
De az emberek vágynak szemfényvesztésre, hogy a vizualitás mutasson többet mint a saját kis életük egyszerűsége. Ezért a közösségi oldalak népszerűsége, mert minden kis élményünket megoszthatjuk, viszontlátjuk és mindent szépítve általában. És ez teljesen természetes. De nem a való világ. Nagyon sok a hamisság. És ezzel nagyjából mindenki tisztában van.
Kevés ember kiváncsi igazából a kis mindennapjainkra. Aki kiváncsi az meg ott van mellettünk.
De teljesen egyetértek a létjogosultságával, ha tisztában vagyunk a miértekkel. Válogatni kell.
https://youtu.be/xH6y7lxPmRw
https://youtu.be/UCbjFuEYtjU
https://youtu.be/UCbjFuEYtjU
https://youtu.be/yIswJUAGcqo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése