Sokminden történt legutóbbi bejegyzésem óta, mert tényleg nem sok üres időm volt, hogy dobjak ide egy bejegyzést.
Kezdem azzal, hogy két héttel korábban megszületett kicsi lányunk Suba Szonja 2017.12.29-én 2510 gr és 47 cm-el. Rendes szülés volt kb. 4 óra alatt meg is volt a drága. A fájdalmat felesleges itt taglalnom legyen elég annyi, hogy örülök, hogy túl vagyok rajta mert ennél nagyobb fájdalom nemigen történt az életemben. És hogy most biztos nem szülnék egyhamar, semmi pénzért. De igen megérte. Olyan kincset kaptunk ami felér mindennel és elhomályosít minden mást. Mint ahogy az is tény, hogy az ember értékrendje, élete egycsapásra megváltozik egy gyerek vállalásával.
A múlt év eseményei olyan gyorsasággal pörögtek, hogy nem győztem kapkodni a fejem. Sokszor leírtam: mindent elértem,-ünk amit akartunk. Nem tudom, hogy lesz e valaha ilyen szerencsés évünk.
Ahogy Szonja is tudta, hogy még 2017-ben meg kell születnie így tett egy koronát erre a sikeres évre.
Csak reménykedünk, hogy hasonlóan fog folytatódni, de úgy érzem mi már életünk legnagyobb kincsét megkaptuk. Bár közhelyesen hangzik, de tényleg van akit jobban szerethet az ember saját magánál is. Bár nem könnyű, kezdve a szüléstől, az éjszakázás nehézségei, kitalálni, hogy miért sír, mire van szüksége... de azt hiszem ez édes teher.
A házunk alakulgat. Aznap mikor szülni mentem a festők még nagyban dolgoztak a szobákon. A festékes vödrök és kosz uralta a szobákat. Szegény D-nek kellett 2 nap alatt kitakarítania és összerakni a dolgokat, hogy babafogadóképes legyen a ház. Mert ugye a védőnő is másnap már jött megnézni a körülményeket. Nagyon ügyes volt le a kalappal előtte.
Bár még messze nem vagyunk készen. De már alakulgat. A könyveket csak úgy feldobáltam majd később rendszerezem kicsit őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése