Persze van akinek több is van.
Szomorú valóság. Hétvégén a fürdőben, reggelinél, vacsoránál nézelődtem és nagyon nagyon sokan unatkoznak egymás mellett. Sajnos nem sok pozitív érzelem köti össze őket, legfeljebb a család, a közös ház... és ezt olyan szomorú volt látni gyerekes párnál úgyanúgy mint idősnél. Igazából nem is tudom, hogy van e erre gyógyszer vagy megoldás? A humor szerintem sokmindent megoldana, de hol legyen nevetés mikor már rég világos, hogy lelkileg elhagyták egymást.
Flört, szerelem, társ, barát ez a normális sorrend egy kapcsolatnál... soha nem szabad elfelejteni, hogy miért is szerettünk bele a másikban. Mert az a kapcsolat egyszer csak befagy. Olyan ritkán látni meghittséget holott igazaból mind erre vágyunk. Soha nem szeretném azt érezni D mellett hogy unatkozom vagy azt hogy ő érezze ezt mellettem. Hogy akivel felépítettél egy életet és aki már rég idegenként ül veled szemben, akit még rosszabb esetben utálsz is az életed párja ez nagyon szomorú. Börtön.
Ha lecseng is valami okos dolog lenne, ha nemcsak a csúnya, rossz arcunkat mutatni annak az embernek aki normális esetben a legjobban szeretett lény volt valamikor... és ha már annyi pénzt kiad az ember egy utazásra akkor élvezze, élvezzék egymást és vegye elő a szebbik, jobbik arcát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése