Letelt egy hetem a vizsgaidőszakból (ami nálam 2 hét) hát nem túl jó az arány: 3-ból 2 bukta volt a 3-ik még esélyes. Mentségemre szolgál (picit) hogy ez a 3 a legnehezebb a félév tantárgyai közül és a legterjedelmesebbek is. Sőt az egyiknél ultra kevés az esélyem, mert az infók szerint könyv elolvasása nélkül esélyem sincs. Mivel belekérdez!
Ma váci...le kell tudnom egy táska tartozást a főnökömnek vagyis ledolgozom :)) Holnap persze folytatódik minden elölről: kis olvasgatás, irány a suli és bízni abban, hogy hátha most szerencsés tételt húzok...
Na de ha letelik irány Zalakaros 2 nap! D valami fura projektje kezdődhet, de én nem vagyok biztos benne, hogy vágyok erre már most. Én ezt még legalább egy évig kitolnám!
De D megszállta valami, biztos a külső ingerek hatása, mert már családapa barátok veszik körül. De engem nem. Bár a Facebookon szinte csak baba képeket lájkolok, tele van régi barátaim, ismerőseim új és régi babák képeivel de mégsem érzem azt a kitörő, elsöprő ösztönt, hogy már anya legyek. Ez nekem még nem aktuális! Itt vagyunk egy házvásárlás közepén, sulim félig van kész és egy téli vásárt mindenképp le akarok nyomni, hogy legyen félretett pénzem...mert sajna a bankbetétjeim teljesen kiürülnek :(( ez meg teljesen elveszi a biztonságérzetemet. Egy anyának pedig ez a legnagyobb erőssége, hogy biztonságban tudja magát és a picit. Úgy néz ki én már a élet-gyeplőt ki nem adom a kezemből... most fogalmazódott meg bennem, hogy nem tudnék senkiben annyira megbízni mint magamban ha az életemről van szó. Ez az "élettapasztalat" egyik hátránya. De nem egy nőies tulajdonság. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése