Napra nap és éjre éj és azzal szembesülsz, hogy az élet hol pozitív hol negatív kihívással szurkál meg. Le tudod és jön a következő. Talán ez az élet rendje, az ősember még nap mint nap megharcolt, hogy túlélje a napot, a középkori, hogy valami szörnyű betegség ne vigye el a mai ember küzd mindenért. Gyerekkor, kamaszkor, felnőttkor, suli, munka, kapcsolat, házasság, hitel, gyerek mind mind kihívásokkal teli. És végül is ez jó, rend a rendszerben, genetikánk üzenete: küzdj ne punnyadj!
Csak ne felejtsünk néha megpihenni.
Ma véletlenül ráakadtam jó pár fotóra és nosztalgia támadt bennem, hogy mennyi jó helyen, mennyi új élményt meg tapasztalhattunk D.vel. És nem elég, vágyom hogy menjünk, utazzunk, nem nem akarom, hogy egy ház-hitel sarokba szorítson! Sokmindent fel fogok adni, tudom, de az utazás élményét nem. Az lélekhalál lenne.
Most ezt olvasom, egyszerűen elrabol
http://www.ulickaja.hu/ulickaja-imago.html
2012. január 24., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Születés
Bár a héten lett volna a kiírt időpont vagyis a 40-ik hét, de Dalma március 23-án megszületett 38+4 napra 2900 grammal és 47 cm-el. 400 gra...
-
...kissé ritkán, kissé későn, kissé fáradtan vagyok, de VAGYOK! És kissé úgy érzem magam mint egy zombi: fekszem, kelek, megyek, túlélem...é...
-
Ha magunkba nézünk vajon hány életünkben résztvevő embert szeretünk?! Úgy igazán...akit elfogadunk olyannak amilyen, akivel igazán jólesik b...
-
Valahol találkoztam ezzel a fotobloggal. Olyan inspiráló képek vannak fent, hogy egyszerűen kedved van élni az életet ezerrel :D Classica...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése